A honi szabályok szerint illetékkedvezmény jár az ingatlanvásárláskor abban az esetben, ha új ingatlan megvásárlásához egy másik ingatlant adott el a tulajdonos, illetéket csak az után kell fizetni, amennyivel az új többe került. Vagyis ha tízmillió forintért adott el ingatlant a tulajdonos, majd 15 millióért vett egy másikat, az illeték alapja csak ötmillió forint - ha 15 millióért adta a régit, s tízért vette az újat, szintén a különbözet után kell fizetni, ám ha a különbözet nagyobb, mint az új ára volt, a kisebb érték lesz az illetékalap.
A szabályok azonban csak a belföldi ügyletekre érvényes, vagyis azok a külföldiek, akik eladták otthoni ingatlanjukat, majd Magyarországon vásároltak ebből a bevételből egy másikat, nem érvényesíthették a kedvezményt. Az Európai Bizottság 2009-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel szerinte ez hátrányosan különböztet meg állampolgárokat pusztán lakhelyük szerint, s ezzel gátolja a személyek szabad mozgását.
A bíróság mai ítélete szerint ez így is van. Ez azonban sokat még nem jelent. Az illetékfizetés ugyanis úgy működik, hogy azt mindig az után az érték után kell megfizetni, amely részt még illetékfizetés nem terhelt. Kedvezményt tehát csak azok a források részesülhetnek, amelyek után korábban Magyarországon fizettek illetéket.
Ez azt jelenti, hogy a közvetlen kapcsolat áll fenn a nyújtott kedvezmény és a korábbi teher között. Ezt az összefüggést márpedig alapjaiban bontaná meg,ha a kedvezményt olyan, külföldön valóban eladott ingatlan után akarnák igénybe venni, amely után korábban illetéket nem fizettek - áll a bíróság ítéletében. Vagyis a személyek szabad mozgásának korlátozását indokolja az adórendszer koherenciájának fenntartása.