Az EU nem találta ellentétesnek az európai jogszabályokkal a telekommunikációs szektorra vonatkozó ágazati különadó szabályokat, mindössze az unió egyik szerve, az Európai Bizottság (EB) fejtette ki azon véleményét, hogy - álláspontja szerint - a távközlési szolgáltatókra kivetett magyar különadó közösségi jogszabályokba ütközik, s ennek okán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen (2011/2020. számú kötelezettségszegési eljárás) - írta Veres János szocialista országgyűlési képviselőnek, volt pénzügyminiszternek adott válaszában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az írásos válasz a parlament honlapján olvasható.

Az EB szerint az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvénynek a telekommunikácós szektorra vonatkozó szabályozása egyrészt ágazatspecifikus, másrészt nem egyeztethető össze az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelvvel. Az uniós végrehajtó testület szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék - írta a miniszter. A kötelezettségszegési eljárás keretében szeptember 29-én a bizottság felszólította Magyarországot az adónem eltörlésére.

Kormány: nem ágazatspecifikus a különadó

A magyar kormány álláspontja szerint azonban a különadó törvény nem minősül ágazatspecifikusnak, mivel a különadó-kötelezettség nemcsak a távközlési tevékenység végzésére vonatkozik. Az adó tárgyi hatálya kiterjed a bolti kiskereskedelemre és az energiaellátásra is. A különadó törvénynek csupán az adótáblára vonatkozó rendelkezései tartalmaznak - főszabály szerint - eltérést aszerint, hogy az adózó milyen tevékenységet végez.

Amennyiben az EB ennek ellenére is ágazatspecifikusnak ítélné meg a különadó törvényt, arra az engedélyezési irányelv akkor sem lenne alkalmazható, mivel az irányelv 12. cikkében szabályozott igazgatási díjjal szemben a különadó törvény által kivetett anyagi teher közvetlen jellegű adó, amely uniós szabályozásának szerződéses alapja eltér az irányelvétől - érvelt Matolcsy.

A bizottság érvelése téves

Mindezek miatt - a bizottsági felszólítás ellenére - Magyarország nem kívánja módosítani ágazati különadóról szóló törvényt - szögezte le a magyar pénzügyér. Az Orbán-kabinet szerint ugyanis az EB által hivatkozott irányelv alkalmazhatósága szóba sem jöhet, mivel az az adózást illetően semmiféle kötelezettséget nem állapít, s mivel a közvetlen adózás tagállami hatáskör, nem is állapíthat meg.

A bizottság érvelése téves, hiszen ha a távközlési szektor szereplőit csak olyan adó terhelhetné, amely kizárólag a távközlési szektor szabályozásának költségét fedezhetné, akkor e vállalkozások nem lennének adóztathatóak semmiféle központi vagy helyi adóval (például társasági adót sem kellene fizetniük). Budapest kész arra, hogy álláspontját egy esetleges - az EB által indított - Európai Bíróság előtti eljárásban is megvédje.

Az iparűzési adóval példálózik Matolcsy

Megjegyzem, hogy az a körülmény, hogy a valamely magyar szabályozást közösségi jogellenességének tárgyában európai bírósági eljárás indul, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kérdéses szabályozás valóban ütközik az EU jogával - olvasható Matolcsy válaszában.

A miniszter egy kis személyeskedést is megengedett magának, amikor arra emlékeztette Verest, hogy annak minisztersége ideje alatt több adóalany is sikertelenül támadta az Európai Bíróság előtt a magyar iparűzési adó szabályrendszerét. A magyar állam ellen indított keresetek mögött jogi képviselőként az önt a pénzügyminiszteri székben követő Oszkó Péter állt, aki a hibás "szakértői" jogértelmezése miatt az európai bírósági per mellett közel 400 pert veszített el a magyar bíróságok előtt - írta Matolcsy.