A régió országainak adórendszere az elmúlt három évben viszonylag stabilnak mondható. Jelenleg nem tapasztalhatók olyan strukturális változások, mint amilyeneket a válság előidézte költségvetési deficit miatt voltak kénytelenek meglépni; mindegyikük a saját stratégiája mentén halad, inkább csak finomhangolások tapasztalhatóak - állapítja meg a Mazars adótanácsadó cég legfrissebb elemzéséből, a Közép-kelet-európai adóbrossúra 2015 című kiadványból.

Magyarország esetében megállapítható, hogy adózás tekintetében több esetben (pl. személyi jövedelemadó, áfa, munkaerőköltség) is a szélsőségesség jellemezi. Ugyanakkor az is igaz, hogy a korábbi évekhez képest stabilabbá, kiszámíthatóbbá vált az adózási rendszer, már nincsenek hirtelen, nagy változások, inkább csak finomhangolások, ahogy ez a régió más országaiban is tapasztalható - mondta Csizmadia Heléna szenior adóigazgató a kiadvány bemutatásán.

A magyar út

A Mazars szerint Magyarország a korábbiakhoz hasonlóan most is élen járt újabb és újabb megoldásaival. Ezek között az adótanácsadó például a válságadókat említi, amelyeket a környező országok is előszeretettel vettek át. Romániában 2013-ban például a természeti erőforrások kitermelésére, az energia- és gázszektorra kivetett különadókat 2014-től a speciális adók bevezetése követte: utak, csőrendszerek, egyéb speciális létesítmények értéke után is adót kell fizetni. Szlovákiában pedig az eredetileg 2012-13-ra átmeneti intézkedésnek szánt jellemzően az energiaszektor, a gyógyszeripar, a biztosítási, valamint az elektronikus telekommunikációs ágazatra kivetett válságadók a jelenlegi szabályozás szerint 2016-ig érvényben maradnak.

A fentiek mellett regionális szinten ismert magyar újítás volt továbbá tavaly a reklámadó és a próbálkozás szintjén megrekedt internetadó, ami egyébként illeszkedett volna Magyarország forgalmi adó súlyú adóstratégiájába.

Más a fókusz

Az adótanácsadó regionális elemzéséből - amely immár 19 országra terjed ki - az is kiderül, hogy az utóbbi években az országok közötti adóverseny új síkra terelődik: az államok most már nem egymással szemben törekednek előnyös adókörnyezetet biztosítani a befektetőknek, hanem inkább egymással együttműködve igyekeznek fellépni az adócsalások minél alacsonyabb szinten tartása, illetve az adóbevételek megtartása érdekében. Ez lehet a kulcsa ugyanis az adóterhek hosszabb távú csökkentésének, ezzel pedig a befektetői környezet javításának - jegyezte meg Csizmadia Heléna.

Ezek alapján az alapvető adóreformok helyett a fókusz az utóbbi években két területre helyeződött át - ez azonban nemcsak régiós, hanem EU-s, sőt OECD-szinten is így van - tette hozzá az adóigazgató. Egyrészt a vizsgált régiós országok közül egyre több ismeri fel, hogy a határon átnyúló ügyletekre kell koncentrálnia, így a transzferár-szabályozás ma már szinte mindegyik ország adórendszerében megjelent. Másrészt pedig sok olyan intézkedést lehet látni az utóbbi években, amelyek célja az adózás alól kivont ügyletek adókötelezettség alá vonása, a feketegazdaság kifehérítése.

Magyarország élen jár ebben is

A transzferárazás szabályozásában Magyarország szintén elöl járt, hiszen már több mint tíz éve nagyon súlyos bírságkonzekvenciákkal kötelező a kapcsolt vállalkozásoknak a dokumentációt elkészíteniük. Idővel azonban az összes régiós ország (néhány volt jugoszláv utódállam kivételével) bevezette ezt az adórendszerébe. Amelyik ugyanis nem teszi, könnyen azzal szembesülhet, hogy az árakon keresztül adózatlanul vonnak ki jövedelmet az országából - mutatott rá Csizmadia. Ez a kötelezettség viszonylag új például Oroszországban (2012), Szerbiában, Ukrajnában, Lettországban (2013) és Albániában (2014) is.

A transzferárazás szintén egy olyan terület, ahol az országok a közös fellépésre és együttműködésre kényszerülnek, ha eredményt akarnak elérni, hiszen ez egy nemzetközileg szabályozott terület. Ezzel kapcsolatban emelte ki Csizmadia az úgynevezett BEPS-programot, amely az OECD-n belüli törekvés arra, hogy gátat szabjanak a globalizációs folyamatok révén lehetővé vált adóalap erodálásának. Ennek azonban csak egy szelete a transzferárazás - tette hozzá az adóigazgató. (A másik, amellyel az utóbbi időben gyakrabban lehetett találkozni, az a banktitok kérdése - a szerk.)

Egyes országok között azonban jelentős különbségek vannak - egyebek mellett abban, hogy kik tartoznak egyáltalán a kapcsolt vállalkozási körbe, illetve hogy milyen jelentős - vagy éppen jelképes - mértékű bírsággal kell számolniuk. Csehországban például a dokumentáció hiánya miatt nem is büntetnek, "csak" az adóalap-korrekció következményeivel kell ilyen esetben számolni, ám az adóhivatal nagyon odafigyel erre, ezért a cégek jobban járnak, ha mégis megcsinálják az egyébként nem kötelező dokumentációt. Lengyelországban viszont az ügyvezető büntetőjogi felelősséggel tartozik ezzel kapcsolatban. Magyarország is a szigorúan büntető országok közé tartozik, itt csak a formális hibák alapján tranzakciónként 2 millió forint is lehet a bírság - jegyezte meg Szmicsek Sándor, a Mazars partnere, az adóosztály vezetője. A Mazars szakemberei továbbá rámutattak arra is: a szigorításoknak van egy igen erőteljes pszichológiai hatása is, azaz minél magasabb a bírság, annál komolyabban veszik az adóalanyok a szabályokat.

Futnak az adózatlan pénzek után

A másik fő fókusz az adózatlan ügyletek bevonása az adózás alá, az adócsalás csökkentése, illetve a feketegazdaság kifehérítése. Az eszközök itt is igen változatosak - erre példaként az adótanácsadó az EKÁER-t hozta fel példának, ahol a cél a nemzetközi áruforgalom követése, vagy az online pénztárgépek bevezetését említette, amely nemcsak Magyarországon, hanem Horvátországban, Bulgáriában és Ukrajnában is működik. Emellett szintén az áfacsalások visszaszorítása a cél a belföldi összesítő jelentések kiterjesztésével, amelyet 2014-től már Szlovákiában is el kell készíteniük a vállalkozásoknak.

Fontos törekvés továbbá ezen a téren az úgynevezett fordított áfa minél szélesebb körű bevezetése is. Csehországban például 2015-ben léptek ebben nagyot a nálunk részben már korábban bevezetett termékekre és szolgáltatásokra: építési szerelési munkák, szemét, gabonák, mobiltelefon és egyes it-felszerelések értékesítése. A régióban több uniós tagállammal egy együttműködés is kezd kirajzolódni ez ügyben - mutatott rá Csizmadia, utalva Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pár napja tett kijelentésére, miszerint a fordított áfa kiterjesztéséről és az áfacsalások elleni közös fellépés lehetőségeiről tárgyalt a cseh, az osztrák, a szlovák, a bolgár és a magyar szakminiszter Bécsben. Az öt kelet-közép-európai ország egyeztetett fellépéssel szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság tegye lehetővé a fordított áfa bevezetését a meghatározott termékekre.

Ukrajnában 2015. július 1-jéig - egyelőre kísérleti jelleggel - egy olyan számlaregisztrációs rendszer működik, amelynek célja, hogy csak a regisztrált elektronikus számlák áfatartalma legyen a jövőben visszaigényelhető, és az is csak megadott feltételekkel. Az ukrán adóhatóság vezeti majd az adózók áfaszámláját, és áfás számla kibocsátására is csak az adott formulával előre kiszámítható maximumértékben lesz lehetőség.

A Mazars elemzése ugyanakkor rámutat: az intézkedések gazdaságfehérítő hatása csak hosszabb távon mérhető, miközben minden ilyen intézkedés jelentősen emeli a vállalkozások már most is aránytalanul nagy adminisztratív terheit, ezáltal a költségeit.