A két adósávot később egyesítik, és 2016-tól kezdve egységes 17,5 százalékos áfakulcs lesz érvényben. A kormány intézkedéseinek célja, hogy 2013-ban és 2014-ben a GDP három százaléka alá szorítsa az állami költségvetés hiányát. 2013-ban a tervezett hiány 2,9 százalék, 2014-ben pedig 1,9 százalék. A cseh pénzügyminisztérium előrejelzése szerint az idén 3 százalék lesz a deficit.

Az Eurostat hétfői közlése szerint az Európai Unióban 2008 óta emelkedtek az áfakulcsok, az idén 21 százalék az átlag. A normál áfakulcs Luxemburgban a legalacsonyabb - 15 százalék -, a legmagasabb Magyarországon, 27 százalék, Csehországban - a mostani emelés előtt - 20, Lengyelországban 23, Szlovákiában 20 százalék.

Lesz boradó és "milliomosadó" is

A reformcsomag része, hogy szintén jövő évtől kezdve 2015-ig megszűnik a gazdáknak nyújtott "zöld gázolajnak" nevezett kedvezmény, s bevezetik a boradót is. Az egyéni, illetve kisvállalkozók által fizetett adókat is módosítják. Januártól "szolidaritási adót" vetnek ki azokra, akik éves jövedelme meghaladja az éves átlagkereset 48-szorosát. A prágai sajtó ezt az intézkedést, amely 2015-ig marad érvényben, "milliomosadónak" nevezte el.

A kormány döntését még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd az államfő aláírásával lép érvénybe.

Az intézkedésektől azt remélik, hogy 2013 és 2016 között 105 milliárd koronával, mintegy 1240 milliárd forinttal nőnek a költségvetési bevételek. A pénzügyminisztérium ugyanakkor az államkasszába befolyt adók elosztási arányainak a módosítását is javasolta. E szerint 2013-2015 között az áfa-bevételeik 18,9 százalékát a települések, 7,86 százalékát a régiók fogják kapni. Ez mindkét esetben kisebb, mint az eddigi részesedés, amely a települések esetében 19,93 százalék, a régiók esetében pedig 8,29 százalék. Mindkét érintett terület határozottan tiltakozott a bejelentett módosítás ellen.

Az egyéni és a kisvállalkozók esetében a kormány meghagyta azt a lehetőséget, hogy az érintetteknek ne legyen kötelező könyvelést vezetniük, hanem bevételeik bizonyos százalékát levonhatják az adóalapból, s csak a maradék után fizetik az adót. A mezőgazdasággal foglalkozó személyek például éves jövedelmük 80 százalékát vonhatják le az adóalapból, s csak húsz százalék után kell adót fizetniük. Az éves jövedelemnek azonban ezekben az esetekben nem szabad meghaladnia a kétmillió koronát.