Az utóbbi években látványosan emelkedtek a költségvetés áfabevételei, amely egyszerre több okra vezethető vissza. Egyrészt számottevően emelkedett a lakosság jövedelem, így a fogyasztás is, ugyanakkor ezzel párhuzamosan számos olyan intézkedésről döntött a kormány és a parlament, amely fehérítette az áfafizetés rendszerét. Mind az elektromos árukövetés, mind az online pénztárgépek bevezetése ebben az irányba hatott, még ha anno a pénztárgépek online-osítása döcögősen is indult.
Az intézkedést még Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter jelentette be 2012-ben, azzal, hogy a rendszernek 2013-ban már komoly bevételeket kellett volna termelnie. Az ötlet jó volt - ám a megvalósításhoz idő kellett, végül 2014 második felétől indult el kötelező az online kasszák rendszere. Ugyanakkor amíg 2011-ben évi 2200 milliárd forintnyi áfa folyt be a költségvetésbe, tavaly már ezermilliárd forinttal magasabb volt a bevétel - mindezt gyakorlatilag nulla infláció mellett.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig kedden jelentette be, hogy többek között a taxisok, pénzváltók, plasztikai sebészek, diszkósok és az autóalkatrész-kereskedőknek is kötelezően online kasszát kell használniuk a jövőben.
Év | Milliárd forint |
2010 | 2 313,6 |
2011 | 2 219,5 |
2012 | 2 747,4 |
2013 | 2 809,8 |
2014 | 3 035,6 |
2015 | 3 285,7 |
Forrás: zárszámadások |
Az online pénztárgépek adataiból pontosan nyomon követhető az adott pénztárgép, bolt vagy adózó tevékenysége. A rendszer bevezetése elsősorban az ellenőrzések kiválasztást forradalmasította, mivel a rendszer "pontosabb célzást" tesz lehetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számára. A célzott kiválasztás egyszerre növeli meg az adókerülő magatartás fenyegetettségét, és csökkenti annak a valószínűségét, hogy jogkövető adózónál kerül sor ellenőrzésre, ami az ellenőrzési hatékonyság szempontjából kevésbé kívánatos - közölte lapunk kérdésre Tamásné Czinege Csilla, a NAV adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára.
Véleménye szerint az online pénztárgéprendszer pozitív hatása lényegesen több, mint a kiskereskedelmi forgalom jelentős fehéredése: az immáron adózva értékesített termékek és szolgáltatások beszerzése is fehéredett, hiszen az eddig adózatlanul értékesítő kereskedő már abban érdekelt, hogy a beszerzéseiről számlát kérjen. Ugyancsak megfigyelhető, hogy a kereskedelemben a megnövekedett hivatalos bevétel arra sarkallta az adózókat, hogy az alkalmazottakat nagyobb számban jelentsék be.
Erre figyel a NAV - érdemes figyelnie a bolttulajnak is
Az online pénztárgépek által szolgáltatott adatok egy, az adóhivatal belső "adatpiacára" kerülnek a NAV rendszerén belül. Itt a megfelelő jogosultsággal rendelkező munkatársak - a célhoz kötöttség elvének szigorú betartásával - egyszerre láthatják a beérkező nyugták és egyéb bizonylatok akár tételes (mondjuk két liter tej, egy kiló cukor) adatait. A használt technológia az informatika világában jól ismert, az elmúlt két évtizedben elsősorban a bankok, a biztosítók és a mobilszolgáltatók tettek hozzá a legtöbbet az elemzési módszerek fejlesztéséhez. Az adóhatóság rendszerével lehetőség van részletes elemzések, statisztikák elkészítésére is.
A kiadott nyugták értéke, valamint a darabszámok vizsgálata például különösen hatékony kiválasztási módszer a helyszíni tapasztalatokkal kiegészítve - például egy forgalmas kávézónál vizsgálódó adóellenőr azt látja a szolgálati tabletjén, hogy óránként két nyugtát ad ki a pénztárgép. A NAV folyamatosan ellenőrzi azt is, hogy az ellenőrzések után hogyan változik az adózó kimutatott bevétele. Az eddig tapasztaltak alapján az adóhatósági jelenlét pozitívan befolyásolta az érintett adózói kör hivatalosan kimutatott forgalmát, még hónapokkal az ellenőrzés sorozatot követően is - mondta Tamásné Czinege Csilla.
Jó módszer a forgalomszámlálás, de drága
A forgalomszámlálás alapvetően munkaigényes ellenőrzés, ezért ezzel csak abban az esetben élnek a NAV-osok, ha például az online pénztárgép adataiból okkal feltételezhető a bevétel eltitkolása. A módszer előnye, hogy a már "sikeresen" kivitelezett bevétel eltitkolás ellen is fenyegetettséget jelent.
Az eddigi tapasztalatok szerint egy adott üzletben elvégzett forgalomszámlálás hatására nem csak a forgalomszámlálás napján, hanem azt követően is jelentősen nő az értékesítések volumene, és ez a hatás gyakran kiterjed a környező üzletekre is. A forgalomszámlálás adatai alapul szolgálhatnak utólagos ellenőrzésekhez. A NAV 2015-ben 1811 darab forgalomszámlálásos vizsgálatot végzett. Általános tapasztalatok szerint a forgalomszámláláskor keletkező hivatalos bevétel kiugró mértékű, előfordult, hogy 100-300 százalékkal meghaladja más, hasonló napok bevételét.
Néhány példa arra, hogy mi kelti fel az adóhatóság érdeklődését:
- Ha a beérkező adatokat összevetve az adózó áfabevallásában szereplő értékekkel, releváns eltérést tapasztal a vizsgálat.- Ha egy adózó (bolt) annyira kis értékben értékesít huzamosabb ideig, hogy az a fenntartási költségekre sem volna elég.
- Ha egy adózó (bolt) feltűnően kis értékben értékesít.
- Ha egy adózónál nincsen összhangban a működő pénztárgépek száma és a bejelentett foglalkoztatottak száma: egy alkalmazott nem szokott két műszakban három pénztárgépet kezelni.
- Ha a bevételek időbeli eloszlása nincs összhangban az egység profiljával: melyik romkocsmában fejezik be az értékesítést este tízkor?