Bár a reklámadó már bő két hónapja életbe lépett, bizonyos részletek csak most derülnek ki, ugyanis az elnagyolt törvényszöveg és az elkapkodott jogalkotói munkán támadt réseket a szakértők még most is foltozgatják. A reklámadó értelmezésnek első állomása volt a NAV tájékoztatója - amely az első fizetési határidő előtt pár nappal jelent meg az adóhivatal honlapján.

A reklámadó idén augusztus 15-én lépett hatályba, de adót már a januárban működő cégeknek is fizetni kellett - így az adó bizonyos értelemben visszamenőleges hatályú. Az első részletet augusztus 21-én a törvény hatályba lépést követő hatodik napon kellett a cégeknek befizetniük. Az Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint az augusztusi első fordulóban 1,3 milliárd forintot fizettek be az érintett cégek.

Most a NAV hivatalos havi lapjában az Adóvilágban jelent meg egy újabb értelmezése a reklámadónak, amely az adónem újabb momentumaira hívja fel a figyelmet. A reklámadó elvileg a hirdetésekre vonatkozik, az adót a reklámbevételek alapján kell a közzétevő médiumnak kell megfizetni sávosan. Már korábban is nyilvánvalóvá vált, hogy nem csak a hagyományos reklámhordozók - újság, online felületek, tv-reklám, plakát - tartozhat a reklámadó hatálya alá, de a sportmezek, vagy akár egy stadion elnevezése is.

Külön téma a szabadtéri reklám: adóköteles a plakát, a citylight és a z ingatlanon elhelyezett óriásmolinó vagy reklámtábla. Nem adóköteles viszont az ingatlan területén elhelyezett hordozható - földre állított - reklámtábla. Az NAV szaklap mostani cikke továbbmegy ezen az úton, így reklámadó hatálya alá tartozik, így adót kell fizetni a reklámcélú pólók, molinók, reklámtollak, karszalagok után.

Újdonság az is, hogy bizonyos körülmények között nem csak a reklám közzététele, hanem már annak megrendelése is adóköteles. Ez a helyzet akkor állhat elő, ha a reklám közzétevője nem nyilatkozik a reklámadó befizetéséről, ilyenkor a megrendelő .- jogi személy - automatikusan reklámadó-fizetővé válik. A közzétevőnek automatikusan nyilatkozni kell(ene) a reklámadó befizetéséről - ha ezt megteszi, akkor a megrendelőnek nincs dolga. (Valójában épp a globális online hirdetési piac két nagy szereplője a Google és a Facebook nem veszi figyelembe a magyar reklámadó ezen szabályait.) A reklám megrendelőjének is csak abban az esetben kell fizetnie, ha a havi reklámköltései meghaladják a 2,5 millió forintot, az efeletti rész 20 százalékát kell befizetni a NAV-nak.

Az adó alapja a reklámot közzétevő cég nettó reklámbevétele, ám bizonyos esetekben speciális adóalap növelő tétele a reklámügynökségek árrése és jutaléka - hívja fel a figyelmet a NAV a mostani cikkben. Abban az esetben, ha a reklámozó saját maga állítja elő a hirdetését, akkor a reklám előállításakor felmerült közvetlen költség az adóalap.