Magyarország illetve a régió adózási környezte az elmúlt években stabilnak mondható, már nem kell számolni 2008-as válság után meghozott ad hoc adóváltozásokkal - ám az adózási rendszerek folyamatosan változnak - állapítja meg a Mazars idei Közép-kelet Európai Adókalauza, amelyet a cég most mutatott be sajtótájékoztatóján. Finomítások, persze, vannak. Magyarország ugyan kevesebb újítással rukkolt elő 2016-ban, mint a korábbi években, de az előző évek magyar vívmányait (pl. válságadók) a környező országok is előszeretettel alkalmazzák. Olykor a kísérleti vagy átmeneti jelleggel bevezetett válságadók gyorsan kikopnak az adott állam adórendszeréből - mondta Szmicsek Sándor a Mazars budapesti üzletágvezetője.

Adóreformok helyett a fókusz az utóbbi években két területre összpontosul, de ez nemcsak régiós, hanem uniós, sőt OECD-szinten is igaz. Egyrészt a vizsgált régiós országok közül egyre több ismeri fel, hogy - az adóbevételek megtartása érdekében - érdemes a határokon átnyúló ügyletekre koncentrálnia. A transzferár-szabályozás ma már szinte mindegyik ország adórendszerében megjelent. A nemzeti adóhatóság együttműködése egyre szorosabbá vált az elmúlt években, így a multik eddig meglévő előnye csökken - mondta Csizmadia Heléna a cég adóigazgatója.

Szembetűnő, hogy nemzeti adóhatóságok egyre nagyobb súlyt fektetnek a cégcsoporton belüli transzferárak alakításnak ellenőrzésével. Egyelőre hazai specialitás az ekáer, viszont a 2017 januárjától bevezetendő áfás számla regisztrációs rendszer már nem példa nélküli. A nemzeti adóhatóságok igyekeznek az informatikai előnyeit kihasználni - ugyanakkor ez újabb és újabb adminisztrációs és it-terheket rak a cégekre.

Véget ért az adóverseny

A 2008-as gazdasági válságot megelőzően a régióban még egyértelműen az országok közötti adóverseny dominált, ám a ma már szinte minden ország számára az első helyre került a stabil költségvetés biztosítása, ami a versenyt háttérbe szorította. Néhány ország - köztük Magyarország is - a jövedelemadók csökkentésében, illetve - ezzel párhuzamosan - a forgalmi típusú adók (áfa, tranzakciós illeték és egyebek) emelésében, illetve szinten tartásában látta a kiutat.

A magyar adatok jelenleg is jól tükrözik ezt a kétpólusú megközelítést: az áfakulcs, illetve az szja és a társasági adó szempontjából továbbra is a skála két ellentétes végén helyezkedünk el. Az áfa nálunk a legmagasabb (27 százalék) mind régiós, mind EU-s összehasonlításban, míg a társasági adó, különösen a sávos adó alsó kulcsát tekintve (10%) - Montenegró kivételével -Magyarországon a legalacsonyabb a régióban. A kormányzati kommunikáció is ebbe az irányba mutat, hiszen eszerint az egy számjegyű jövedelemadó a hosszú távú cél, és a tervekkel összhangban az szja is tovább csökkent 16 százalékról 15 százalékra.

Még mindig kiugró a magyar bérteher

Befektetői és versenyképességi szempontból fontos az élőmunka terheinek összehasonlítása a különböző lehetséges célpiacokon, ahol a Mazars szakértőinek véleménye szerint Magyarország pozíciója továbbra is kedvezőtlen. A személyi jövedelemadó jelentős mértékben csökkent a korábbi években, de a bérterhek régiós összehasonlításban kiemelkedően magasak. A munkáltatói bérjárulékok meglepő módon nem Magyarországon a legmagasabbak - Csehországban és Észtországban 34 százalék, míg Szlovákiában 35,2 százalék, Ausztriában és Litvániában pedig 31 százalék -, azonban a bért terhelő összes adó (szja, egyéni és munkáltatói járulékok) számbavételével még mindig Magyarország vezet.

Magyarországon 100 egységnyi nettó jövedelem kifizetése (családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül) majdnem kétszer annyi, 193 egység teljes költséget jelent a munkáltatónak jövedelemszinttől függetlenül. Ez az érték Szlovákiában 163, Csehországban 159, Lengyelországban 166, Romániában pedig 176 egység a gyermektelen dolgozó havi 500 eurónyi jövedelemszintje esetén. Igaz, a hazai mutató az elmúlt években javult, de mind az 500, mind a 2000 eurós havi jövedelemnél - a 19 országot összehasonlítva - továbbra is csak a stabil utolsó helyre elég.

A háromgyerekes adókedvezmény hat igazán

A családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele, valamint a különböző jövedelemszintek vizsgálata azonban erősen árnyalja ezt a képet. A 2000 eurós havi jövedelmet (három gyermeket feltételezve) a munkáltató összes költsége/nettójövedelem-arány szerinti régiós összehasonlításban Magyarország pozíciója lényegesen jobb, egészen az ötödik helyre jön fel. Az alacsonyabb, 500 eurós havi jövedelemszinttel kalkulált rangsorban is hasonlóan alakul: családi kedvezmények nélkül sereghajtók vagyunk (193 értékkel), míg három gyermekkel rögtön a lista második helyén állunk (130); ebben továbbra is a csehek vezetnek. (Ugyanakkor az egy és kétgyermekesek esetében közel sem ilyen bőkezű a családi adókedvezmény - így a magyar adórendszer csak a háromgyerekesek estében "versenyképes".