Míg az áfa 25 százalékban, az szja pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, az adónemek döntő többsége 1 százaléknál kisebb mértékű bevételt generál.

Más országok sem képesek feltétlenül adórendszerüket hatékonyabban működtetni. Az Egyesült Államokban 97, Németországban pedig 59 adófajta létezik. Az adófajták nagyságrendje tehát hasonló, ám figyelemmel ezen országok méretére és közigazgatási tagoltságára a 60 darab magyarországi adónem soknak tűnik - véli Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Igaz, a húszmilliós Ausztráliában 125 különböző adó fut.

Három adófajta adja a bevétel csaknem felét

Magyarországon a központi adóbevételeken belül messze a legjelentősebb az áfa  több mint 25 százalék a súlya), míg az szja aránya 13,5 százalék, a jövedéki adóé pedig 7,8 százalék.

Közismertségéhez viszonyítva sokaknak meglepő lehet, hogy a társasági adó alig több mint 3 százalékot "hozott a konyhára". Kimondottan jelentős adónemnek minősül például a pénzügyi tranzakciós illeték, amely az adóbevételek több mint 2 százalékáért felel.

Sok a bagatelladó

A hatvan adófajtába több olyan is tartozik, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából kimutathatatlannak tűnnek.

A háztartási alkalmazottak után fizetendő havi ezer forintot tavaly 2400 fő után fizették meg, így 29 millió forint bevétel származott ebből. A szakértő szerint bár az adó adminisztrálása nagyon egyszerű, feltételezhető, hogy a NAV oldalán jó pár millió forintot felemészt a beszedés és az adminisztrálás, emiatt az adónem megtartása nem tűnik indokoltnak.

Hasonló a helyzet a a pornográf tartalmakra kivetett kulturális adóval kapcsolatban. Ez az adónem 2014-ben 145 milliót, 2015-ben pedig 126,5 millió forintot hozott a költségvetésnek, miközben a külföldről, interneten szolgáltatott tartalom után egyrészt senki sem fizet adót, másrészt az ilyen tartalomra vágyók legfőbb beszerzési terepe is nyilvánvalóan az internet. Azaz ezen adó megtartása mellett is kevés racionális érv hozható fel.

Mi számít adónak?

A magyarországi adófajták számának felmérésénél nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak.

Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak - ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként az autópálya-használati díj sem. A klasszikus tb-járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket adónak tekintették az elemzésnél. Végül a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.

Másrészt adónak tekintettek bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésről van szó, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. Ennek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.