A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az átlagos vámtétel négy százalék körül van, vagyis az USA-ból behozott termékek esetében legfeljebb ekkora tételt lehet lespórolni. Ráadásul a műszaki termékeken már jó ideje nincs vám, vagyis a számítástechnikai kütyük a szabadkereskedelmi megállapodás után sem lesznek olcsóbbak. Maradtak persze vámköteles termékek, de annak tétele sem megfizethetetlen: a személyautók esetében például tíz, a cipőknél pedig nyolc százalék.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság honlapjáról elérhető úgynevezett TARIC adatbázisból bármilyen termék vámtétele lekérhető tetszőleges államból. A feladat mindazonáltal nem annyira egyszerű: lapunk munkatársa például a nyomtatott áramkört és a monitort megtalálta az adatbázisban, a laptopot azonban nem. A vámérték több dologtól is függ; nem mindegy, magánszemély vagy cég az eladó, s az értékhatárok is számítanak.

A fizetési kötelezettség viszonylag hamar belép, nagyjából hatezer forintos értéknél, itt azonban még csak az áfát kell megfizetni, vám csak a 150 eurónál drágább termékekre vonatkozik − magánszemély beszerző és céges eladónál. A lényeg azonban az áfa: az USA-ból rendelt termékek után a hazai, vagyis 27 százalékos áfát meg kell fizetni. Ez és az esetenként borsos szállítási költség dobja meg igazán az első pillantásra olcsónak tűnő termék árát, vám, még ha van is, ezekhez képest elenyésző.

A megállapodásnak inkább a közvetett hatásai lesznek, lehetnek fontosak: akár az árra is kedvező hatást gyakorolhat, hogy egységes műszaki paraméterek, szabványok lesznek érvényesek Európában és a tengerentúlon egyaránt, vagyis nem kell külön Európára szakosítani egy-egy terméket. Az autógyártásban ez valószínűleg menni fog, kérdés, jár-e majd a behozott iPhone-hoz európai dugalj, vagy erről továbbra is magának kell gondosodnia az új tulajdonosnak.