Milyen újabb adóemelésekre számíthatunk? - itt vannak az ötletek

A készülő konvergenciaprogram számol újabb adó kivetésével - ez szűrhető le Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnökének szavaiból. Az egyszeri, avagy különadókat ki kell vezetni a rendszerből, ezek pótlására a legkézenfekvőbb az egyéb adók emelése. Kovács Árpád a Kossuth rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy mint a Költségvetési Tanács elnöke, megkapja a készülő konvergenciaprogram anyagait, de előzetes anyagokról nem mond véleményt. Általánosságban azonban beszélt arról, hogy a hiánycsökkentés érdekében szükség lesz kiadáscsökkentő intézkedésekre: konkrétumként említette a közlekedés átalakítását vagy az önkormányzati reform végigvitelét. A tranzakciós - népszerű nevén sárgacsekk - adóval kapcsolatos kérdésre kifejtette: mivel a költségvetés bevételi egyensúlya nem bontható meg - meg kell vizsgálni minden olyan javaslatot amely az adóterhelés szétterítésre alkalmas.

Oszkó: nem kellene a tranzakciós adó

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Rengeteg pénzébe kerül az országnak, hogy a kormány nem tud megállapodásra jutni az Európai Unióval folytatott vitában, és így nem állhat rendelkezésére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelkerete - mondta ugyanott Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter, a PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint pénzügyi tranzakciókra esetleg kivetendő adóra sem lenne szükség, ha a kormány nem ragaszkodna jelenlegi, a hiteleket megdrágító gazdaságpolitikájához. "Nem kellene semmit csinálni, nem kellene változtatni, nem kellene az adókhoz hozzányúlni, még a kiadásokhoz sem, csak egy sokkal inkább ésszerű gazdaságpolitikát folytatni, és ezzel százmilliárdokat lehetne megspórolni. Akkor, mondjuk, például a tranzakciós adóra sem lenne szükség" - mondta a volt tárcavezető. Oszkó Péter megjegyezte, a mostani kormány működésének kezdete óta folyamatosan növekednek az állam finanszírozásának költségei.

A szakember utalt rá, a tranzakciós adó ellen szól az is, hogy Magyarországon az adóelvonási szint jóval magasabb, mint más régióbeli országokban, ez pedig óriási versenyhátrányt okoz a hazai gazdaságnak. Minden kormány azzal kezdi, hogy megígéri, az adócsökkentés kabinetje lesz, majd inkább a kiadásokon farag, aztán belecsúszik az adóemelésekbe - mondta a volt pénzügyminiszter. A miniszter utalt a Portfolio.hu elemzésére, amelyben laptársunk 96 milliárd forintra becsülte azt a kamatterhet, amelyet az IMF hiánya okoz éves szinten. Igaz ez a teher az egy év alatt kibocsátott - különböző futamidejű papírok többletkamatát jelenti, ami több év alatt kell kifizetni - így az egyszeri költségnövelő hatás kisebb - ami a kormányt kevésbé ösztönzi a gyors megállapodásra. Ugyanakkor az áfa egy százalékpontos csökkentését tenné lehetővé, ha a kamatkiadások éven belül 96 milliárd forinttal mérséklődnének.

Az egyik, névtelenséget kérő elemző lapunknak azt mondta, a kormányt az is az adóemelések felé terelheti, hogy a kiadáscsökkentést az unió és az IMF kevésbé fogadja el - legalábbis rövidtávon. A Széll Kálmán tervből látható, hogy az ott tervezett kiadáscsökkentések vagy csak igen részlegesen teljesültek, ezért gyors megoldás érdekében maga az EU is a biztosan és jól tervezhető adók felé terelné a kormány.

Jó a tranzakciós adó, jöhetne a forrásadó az osztalékjövedelmekre

A tranzakciós adó bevezetést épp a jól tervezhetőség miatt tartja szakmailag elfogadhatónak Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország adópartnere. A magyar adórendszer mintegy 40-42 adót ismer jelenleg - ám a lényeges - száz milliárd forintos nagyságrendet közelítő - költségvetési bevételek 10-12 adóból folynak be. A néhány milliárdos bevételt hozó kis adókat kivezetné az adótanácsadó a rendszerből. A kieső bevételeket pedig a jól paraméterezett tranzakciós adóval és a országból kivitt jövedelmek forrásadójával pótolná. Ugyanakkor arra figyelni kell, hogy a nagy összegű - céges - átutalások költsége ne rúgjon több százezer avagy millió forintra - ugyanis a vállalti körben nem ritkát a milliárdos nagyságú tranzakciók.

Gerendy Zoltán szerint a régióban csak Magyarország nem adóztatja az országból kivitt osztalék-, kamat- és jogdíj-jövedelmeket, vagyis az magyar állam nagyvonalúan lemond ezen jövedelmek adóztatásáról. Egy ilyen forrásadónak több előnye származhat - hisz úgy növeli az állam bevételeit, hogy az nem a hazai cégeket terheli. A jövedelem tulajdonosoknak sem jelent többletterhet - hisz a kettős adóztatást kizáró egyezményeknek köszönhetően - a magyar forrásadók levonhatják a külföldön fizetendő osztalékadóból. Az 5 százalékos mérték nem lenne bántó, hisz idehaza az osztalék 16 százalékkal adózik, a jövedelemtulajdonosok viszont jelenleg adómentesen vihetik ki az országból. Gerendy ugyanakkor utalt arra is, hogy a bevételeket mérsékelheti, hogy az anya-leányvállaalt-utalásokra az unió előírásai szerint nem lehet forrásadót kivetni, az unió határain kívül azonban már nincs ilyen megkötés. További előnye a forrásadónak, hogy ez az adófajta előrelépés lenne az off-shore paradicsomokba menő jövedelmek adóztatásában, így ezen jövedelmek is részben adóznának.

Az egy kulcs is emelhető

Ha adóztatásról van szó, az emberi elme lehetőségei korlátlanok - kommentálta az adóterveket lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Hozzátette: nem feltétlenül kell új adót kitalálni, bevezetni, hiszen a hagyományos adónemek kulcsai bármikor emelhetők, sőt, az egy kulcs is lehet magasabb. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben megszüntettek ugyan 7 kisadót, de azóta 9-et be is vezettek. A társaságiadó-progressziót is csak 2015-ben vezetnék ki a tervek szerint, vagyis itt lehet tér az emelésre, szemben a világ legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsával. Vámosi-Nagy szerint az 1992-ben megszüntetett földadót addig nem volna célszerű visszahozni, amíg a termőföld valós értéke nem alakul ki. A helyi adók kereteit viszont emelhetik a döntéshozók, vagyis felmerülhet a telek- és ingatlanadó, sőt, a helyi iparűzési adó felsrófolása is.

Ugyanakkor továbbra is a magyar adórendszer legnagyobb fogyatékossága, hogy a látható gazdaságot célozza, az intézkedések nem igazán fókuszálnak a fekete gazdaság kifehérítésére. E téren Vámosi-Nagy szerint történtek kisebb, jó irányba mutató lépések - ilyen az adóregisztrációs eljárás bevezetése, a külföldi rendszámok használata elleni fellépés, illetve az, hogy állami pénzekhez az adótartozással bírók nem juthatnak hozzá -, de szükség volna átfogó intézkedésekre. A pénzügyi nyomozók és az adóellenőrök munkájának összehangolása előbb-utóbb meghozza a várt eredményeket - vélte a szakember, aki a jövőben ellenőrzésekkor használható általános vagyonnyilatkozat-kötelezettséget is bevezetné. Visszahozná továbbá azt a 2009-ben, a válságra való hivatkozással a hatályba lépése után 9 nappal megszüntetett intézkedést is, amely a vállalkozások egymás közötti pénzmozgását kötelezően bankszámlára terelte. Aláhúzta: Olaszországban február 1-jétől az ezer euró feletti tranzakciók esetén már él ez a kötelezettség.