Az MNB monetáris tanácsa (MT) legutóbbi ülésén mind a hét tag jelent volt és egyhangúlag a 25 bázispontos vágásra voksolt, így egymás után immár tizenegyedik alkalommal került lejjebb a ráta és alakult ki a 4,25 százalékos alapkamat - derül ki a június 25-i kamatmeghatározó ülés ma publikált rövidített jegyzőkönyvéből.

Nem látnak inflációs veszélyt

A tanács megítélése szerint a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos jegybanki cél elérésével. Rövid távon az inflációt döntően a szabályozott árak és a nyersanyagárak csökkenése mérsékli, míg az inflációs alapfolyamatok alakulása továbbra is tükrözi a gyenge belső kereslet dezinflációs hatását. Az indirekt adók közvetlen árszintemelő hatásától szűrt inflációs ráta középtávon 3 százalék alatt maradhat. Hosszabb távon fokozatosan jelentkezhet az egyes ágazatok termelési költségeit növelő kormányzati intézkedések hatása a vállalati szektorban.

A kapacitások alacsony kihasználtsága mellett azonban a fogyasztói árakba történő továbbhárítás várhatóan fokozatos és csak részleges lehet. A vállalati jövedelmezőség helyreállítása, a laza munkapiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása előretekintve historikusan alacsony bérdinamikát eredményezhet, ami segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását, mely hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nominális pályáját erősebben horgonyozza a jegybank inflációs célja.

Látnak veszélyeket is

Az MT szerint megnövekedett egy többsebességű növekedési környezet kialakulásának a kockázata. A globális tőkepiaci hangulat korábbi javulását elbizonytalanodás követte, miközben a reálgazdasági indikátorok továbbra is visszafogottan alakulnak.

Magyarországon a lakossági reáljövedelmek idén érdemben bővülhetnek, azonban a felhalmozott adósságok leépítése, a szigorú hitelezési feltételek és az óvatossági motívumok korlátozhatják a fogyasztás gyorsabb bővülését. A vállalati beruházások az autóipari beruházások kifutásával idén mérséklődhetnek. A beruházások érezhető élénkülése a keresleti kilátások javulásával párhuzamosan következhet be, amit támogathatnak a kis- és középvállalatok esetében a növekedési hitelprogram eredményeként kialakuló kedvező hitelkondíciók. A belföldi kereslet 2014-ben bővülhet érdemben.

A tanács értékelése alapján a nemzetközi pénzügyi környezet törékennyé vált, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a pénzpiaci mozgások mögött nem áll kizárólag a magyar gazdasággal kapcsolatos tényező. A támogató pénzpiaci folyamatok fennmaradása nagyban függ a globálisan meghatározó jegybankok mennyiségi lazító programjaival kapcsolatos fejleményektől. További kockázatot jelenthet, ha az európai intézmények jelentős erőfeszítései ellenére az euróövezet recessziója elhúzódik. A tagok egyetértettek abban is, hogy a pénzügyi környezet számottevő romlása szűkítheti a monetáris politika mozgásterét, ezért a nemzetközi folyamatokat továbbra is kiemelt figyelemmel kell követni.

Az országkockázatra nagyon figyelnek

Összességében az inflációs cél középtávú elérése, illetve a reálgazdaság helyzete további óvatos monetáris lazítást tesz lehetővé - vélik a tanácstagok. A monetáris politika szempontjából a gazdaságban jelenlévő szabad kapacitások mérete és a globális pénzpiaci környezet jelentheti a leginkább releváns kockázatot. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.

Néhányan már hosszabban üzentek volna

Egyes döntéshozók felvetették, hogy emiatt indokolt lehet a korábbiaknál részletesebb üzenetet megfogalmazni az MT állásfoglalásában a kamatciklusra vonatkozóan. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a bizonytalanabbá váló pénzpiaci környezetre vonatkozó korábbiaknál erősebb utalás célravezető a jelenlegi helyzetben.

A tanács úgy látja, hogy amíg az inflációs és reálgazdaság kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt.