Az erre válaszul adott túlzott adminisztráció növelés azonban gátolja a gazdasági növekedést és csökkenti az adott ország vonzerejét - hívták fel a figyelmet a LeitnerLeitner szakértői, Hannes Gurtner és Jancsa-Pék Judit kedden, a XVII. Európai áfa konferencia alkalmából tartott sajtótájékoztatón Budapesten. Hannes Gurtner, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, az Európai Bizottság mellett működő áfaszakértői csoport tagja elmondta: a konferencián részt vevő 26 ország áfaszakértői arra keresték a választ, hogyan lehet hatékonyan fellépni az áfacsalások ellen.

Az unióban Hollandiában, Finnországban és Luxemburgban a legkisebb, 5 százalék körüli a rés a beszedhető és a valóban beszedett áfa összege között, a legnagyobb hiányt Románia, Szlovákia és Litvánia szenvedi el, ahol a 40 százalékot is meghaladja a különbség. Uniós szinten 15-16 százalékra, Magyarországon 25 százalékra becsülik a hiányzó áfabevételt, amivel európai összehasonlításban a középmezőny alján helyezkedik el. Svájcban szinte nincs áfacsalás, mert nagyon alacsony az adókulcs.

Az unió jelenleg nem szabályozza az adóelkerülést megakadályozó intézkedéseket, ezért országonként nagyon eltérő a szabályozás. Már gondolkodnak azonban az uniós áfarendszer átalakításán, például a fordított adózás kiterjesztésén és a gyors reagálású mechanizmus uniós szintű kialakításán - mondta Hannes Gurtner. A lehetséges irányokat várhatóan júniusban tárgyalják, és akkor választják ki a legjobbat.

Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója elmondta: a tagállamok némelyike elsősorban adminisztratív eszközökre épít, míg mások sokkal inkább az ügyletek valóságos üzleti tartalmát, racionalitását vizsgálják. Magyarország élen jár az adminisztratív eszközök alkalmazásában, gyakorlatilag szinte minden ismert adóelkerülési intézkedést alkalmaz - mutatott rá Jancsa-Pék Judit, példaként egyebek mellett a gyakoribb áfabevallást, belföldi összesítő jelentést, online pénztárgépeket és az ekáer rendszert említve.

Más tagországok is alkalmaznak hasonló eszközöket, a belföldi összesítő jelentéshez hasonló szabályozás van például Csehországban, Lettországban és Szlovákiában, online pénztárgép rendszert valamint az áruforgalom követésére és ellenőrzésére alkalmas elektronikus rendszert alkalmaznak Bulgáriában. Magyarországon azonban mindez együtt van jelen.

Az adminisztratív eszközök segítenek az adóelkerülés megakadályozásában, ám túlterjeszkedésük káros lehet a gazdaságnak. Az ekáer újszerű lépés az adócsalás elleni küzdelemben, gyors reakciót tesz lehetővé. Kétséges azonban, hogy képes-e valóban kiszűrni a csalókat, mert bár jelentős mértékű adminisztráció kötődik hozzá, ami megkérdőjelezi az intézkedés arányosságát, valójában nem elégséges annak bizonyításához, hogy az eladó jóhiszemű volt. Emellett ráadásul uniós alapelveket is sérthet, például a letelepedés szabadságát vagy a szabad mozgás alapelvét - mondta Jancsa-Pék Judit.

Vannak olyan országok is, ahol adminisztratív intézkedések helyett az ügylet tartalma alapján ítélkezik az adóhatóság, ilyenek például Anglia, Belgium, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxembourg, Málta és Németország. Ezekben az országokban kiemelt jelentősége lehet az adóhatóság iránymutatásainak, megkönnyíti ugyanis az adózók dolgát, ha tudják, mit kell tenniük annak bizonyításához, hogy kellő gondossággal jártak el üzleti partnerük kiválasztásánál.

Magyarországon is létezik ilyen iránymutatás, de a szakértők szerint nem nyújt kellő biztonságot a jóhiszemű adóalanyok számára, hiszen az adóhatóság még az összes dokumentum birtokában is megtagadhatja az áfalevonási jogot vagy épp a közösségi adómentességet.

A szakértők kifejtették: mostanában a legnépszerűbb eszköz a fordított áfa, amelynek kiterjesztésén a legtöbb állam gondolkodik. Ez azonban akkor működik, ha nem csak egy-egy állam vezeti be, különben a csalók egyszerűen átteszik egy másik államba a tevékenységüket. Éppen ezért sürget öt közép-európai ország - Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország és Bulgária - közös fellépést ez ügyben.

Hannes Gurtner és Jancsa-Pék Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi szabályozás hiánya és ezáltal a tagországok áfacsalás ellen tett intézkedéseinek sokszínűsége megnehezíti a nemzetközi színtérre lépő vállalkozások helyzetét, akik nehezen igazodnak ki a bonyolult szabályok között, és ez gátja lehet a nemzetközi terjeszkedésnek, határon átnyúló növekedésnek.

Az adminisztráció nem feltétlenül alkalmas a csalások kiszűrésére, ugyanakkor megnehezíti a jóhiszemű adózók életét. A szakértők szerint ezért fontos, hogy az üzleti élet szereplői ismerjék meg partnereiket, kövessenek el mindent, hogy ne üzleteljenek csalókkal. Ennek jegyében kell a múltbeli ügyletek kellő alátámasztottságát felülvizsgálni, és a közeljövőben még nagyobb szigorra felkészülni - hívták fel a figyelmet.