Mára a munkaerőhiány vált a vállalkozások számára a növekedés legnagyobb akadályává a magyar gazdaságban. Rövid távon nincsenek egyszerű és hatékony megoldások a probléma megszüntetésére. A béremelésekkel csak helyi - vállalati - szinten orvosolható a gond, ha ez egyáltalán lehetséges - vélik a közgazdászok legújabb elemzésükben.

Érdemes nagyot lépni

Kapcsolódó

Felmerült a szaksajtóban a komolyabb (10 százalék körüli) minimálbér emelés és a társadalombiztosítási adó (járulék) érzékelhető mértékű (5 százalékpont körüli) csökkentése. Ezzel a bérszínvonal emelkedése a munka költségének a legtöbb vállalkozás szempontjából még elviselhető mértékű növekedése mellett valósulhatna meg.

E lépés nyomán több ok miatt is lenne dolgozó - magyarázták az elemzők:

  • egyrészt a jelenlegi inaktívak közül a magasabb bérszínvonal tudna a munka világába csábítani néhány tízezer főt.
  • másrészt a közmunka díjazása és a "rendes" munkából elérhető jövedelmi rés tágulása a közmunkások immáron tartósan 200 ezer fős táborából tudhat "kiszívni" legfeljebb néhány tízezer főt
  • harmadrészt a külföldi munkavállalás vonzerejét csökkentheti a magasabb hazai jövedelemszint - ez a hatás ugyan meglehetősen hipotetikus, hiszen a külföldön elérhető jövedelemszint továbbra is látványosan meghaladja az itthonit.

Mindez a prognoszták szerint mintegy 50 ezer fővel lenne képes a munkaerő-kínálatot növelni. Az inaktívak száma az elmúlt egy évben 100 ezer fővel, az elmúlt hat évben pedig több mint félmillióval csökkent (az utóbbiból 200 ezer fő közmunkás, több mint 100 ezer pedig külföldön vállal munkát).

Az is igaz, hogy a vállalkozások egy része nem lenne képes a magasabb minimálbért kigazdálkodni, így óhatatlanul is számolni kell munkahely bezárásokkal is. Összességében a a Raiffeisen elemzői.szerint megfelelő paraméterezés mellett (ami nem túlzottan nagy minimálbéremelést jelent) egyértelműen hasznos lehet egy ilyen eszköz, hiszen ha csekély mértékben is, de enyhíteni tud a munkaerő-piaci problémákon.

Ez a hosszú távú megoldás

Az igazi, hosszú távú megoldás azonban az oktatás fejlesztése, az, hogy a korai iskolaelhagyók száma csökkenjen, és az iskolából kikerülők képességei és a vállalatok igényei közötti jelenlegi szakadék szűküljön - olvasható az elemzésben.

A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon az uniós átlag körül van (10 százalék környékén) - ez az arány az utóbbi évtizedben nem csökkent. Ehhez képest a V4 országokban fele ekkora a mutató, az uniós átlag pedig érdemben javul.