Az elmúlt napokban több energiapályázatot függesztettek föl az új Széchenyi terven belül, a vállalati együttműködés és klaszterek támogatása című, KMOP-1.5.2.-11 kódszámú pályázati kiírás beadási határideje pedig lejárt. Május 19-én a keretek kimerülésére hivatkozva szüntette be a Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek című (KEOP-6.2.0/ A/09-11 kódszámú) pályázati konstrukciót a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Ugyanígy járt el a szervezet a Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés nevet viselő (KEOP-2011-4.4.0.), illetve az Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című konstrukcióval (KEOP-2011-4.9.0) is.

A még elérhető pályázatok

Kapcsolódó

A fontosabb energetikai kiírások közül már csak a KEOP 4.2.0.A / B, és a KMOP 3.3.3. jelű pályázatok elérhetőek. A támogatható tevékenységek köre meglehetősen széles.

A KEOP-4.2.0/A esetén a következő célokhoz nyerhető támogatás: a fűtési energiaigény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból; használati melegvízigény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból; gazdasági-termelési folyamat közvetlen hőigényének részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból; villamosenergia termelés napelemes rendszer segítségével.

A KEOP-4.2.0/B esetén napenergia hasznosítására; biomassza-felhasználásra; szilárd és/vagy folyékony alapanyagból biogáz előállítására, depóniagáz előállítás és hőigény kielégítésre történő hasznosítási rendszer kialakítására és bővítésére; geotermikus energia hasznosítására; hőszivattyús rendszerek telepítésére; hűtési igény kielégítésére megújuló energiaforrás felhasználásával; illetve megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítására megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítással célokra lehet pályázni. A KMOP 3.3.3. kiírása hasonló célokat enged támogatni, mint a KEOP-4.2.0/B pályázat, azzal a kiegészítéssel, hogy itt szélenergia hasznosításra, illetve megújuló energiaforrások kombinálására is lehet dotációt igényelni.

A két pályázatra a cégek méretkorlát nélkül jelentkezhetnek, azonban nem pályázhatnak az elsősorban mezőgazdasági tevékenységet végző vállalatok. Az elszámolni kívánt támogatási összeg eléri a teljes támogatás 10 százalékát és minimum a 200 ezer forintot. A fenntartás mindegyik kiírás esetében 5 év, kkv-k esetében 3 év. A döntéshez szükséges időtartam 60-90 nap, a beruházás a pályázat benyújtását követően kezdhető meg.

konstrukcóKEOP-4.2.0.A/BKMOP-3.3.3.
benyújtásfolyamatosan02.szept
fejlesztés helyszínebárhol (kivéve Bp és Pest megye)Közép-Magyarországi Régió
keret (milliárd forint)A: 3; B: 71
jogosultsági feltételekB: Az utolsó lezárt üzleti év végén a korrigált saját tőke aránya nem lehet 20 százaléknál alacsonyabb.Saját tőke nem lehet negatív, és nem csökkenhet a törzstőke előírt szintje alá.
támogatás összege (millió forint)A: 1-50; B: 1-0003-100
támogatási intenzitás (%)30-8510-50
biztosíték a megvalósítási időszakraAmennyiben a megítélt támogatás meghaladja a 25 millió forintot és nem egy összegben hívja le a támogatást.
biztosíték a fenntartási időszakra51 millió forint támogatás felett a kifizetett támogatás 50 százaléka.
előleg (%)25, legfeljebb 300 millió forintig25

 

Egyre nagyobb az érdeklődés

Az energetikai pályázatokat évről-évre egyre nagyobb érdeklődés övezi; nem véletlenül, hiszen az elsődleges környezeti szempontokon túl is sok-sok érv szól mellettük - osztotta meg tapasztalatait az OTP Hungaro-Projekt Kft., az OTP Csoport tanácsadással foglalkozó tagja. A válság évei alatt sokan visszafogták fejlesztéseiket, inkább a túlélésért küzdöttek. Jó néhány cég ma sem teheti meg, hogy technológiafejlesztés jegyében tíz- vagy százmilliókat fordítson újabb eszközök, gépek beszerzésére, inkább a költség csökkentésében szeretnének előrelépni. Ehhez is segítő kezet nyújtanak az energiaracionalizálást támogató pályázatok.

E pályázatok körében az átlaghoz képest magasabb a támogatásintenzitás, vállalkozások esetében akár 70, önkormányzatok, költségvetési szervek akár 85 százalékért indulhatnak idén. Összegét tekintve sem fukarkodtak a kiírók, látva a komoly projektek költségigényét, egyes pályázatoknál akár 1 milliárd forint összegű támogatás is igényelhető.

A legkedveltebb pályázatok közé a megújuló energiával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseket, villamos energiatermelést és a helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítésére irányuló fejlesztéseket támogató pályázatok tartoznak. Azonban az előbbieket (épületenergetika, villamos energiatermelés) a keret kimerülésére hivatkozva két és fél hónap után máris felfüggesztették, holott összességében ezekre mintegy 20 milliárd forintos keretet határoztak meg. Mindez mutatja a dömping mértékét. A későn ébredőknek azonban vígaszul szolgálhat, hogy a kormány célkitűzése és vállalása miatt ez nem sokáig maradhat így. Amellett, hogy várható a felfüggesztett konstrukciók újranyitása, eleve tervben volt a hagyományos épületenergetikai pályázat megjelenése.

Az érdeklődőknek azonban addig sem kell unatkozniuk, ugyanis ezek a pályázatok nagyon komoly előkészítést igényelnek, ezért célszerű felkészült és nagy tapasztalatokkal rendelkező tervező és pályázatíró céget megbízni a projektek előkészítésével. Miután ezek időigénye sem kevés, érdemes már most felkészülni egy esetleges újranyitásra, hiszen előre nem lehet tudni, akkor mennyi idő áll majd rendelkezésre a pályázatok benyújtására a keret kimerülése miatt.

Nem árt tudni

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) energetikai korszerűsítést és megújuló energiaforrás hasznosítást támogató pályázataiban a projektek értékelésének egyik sarkalatos pontja a beruházás pénzügyi megtérülési rátája (belső megtérülési ráta - BMR). A mutató értékének 0 és 15 százalék közé kell esnie ahhoz, hogy a pályázó eséllyel induljon a támogatás elnyeréséért, más érték esetén nem érdemes beadni a jelentkezést.

A fentiek miatt érdemes a projektek előkészítését a beruházás évenkénti pénzáramainak (kezdeti beruházási költség, évenként felmerülő pótló beruházás, üzemeltetési költségek, a projekt megvalósulásával várható árbevétel, maradványérték) meghatározásával kezdeni. Ha ezek alapján a BMR nem éri el a kívánt értéket és a pénzáramok módosításával (például a műszaki tartalom szűkítése útján a beruházási költségek csökkentésével) sem teljesíthető ez, nincs értelme tovább a pályázati dokumentáció elkészítésével foglalkozni.

A BMR számítási módszertanát a pályázati kiírás meghatározza, ehhez segítséget nyújt egy kalkulátor is, mely a pályázati dokumentáció részeként érhető el.

A pénzügyi megtérülés értékelésekor a beruházás megvalósulását követő 15 üzemév pénzáramait kell figyelembe venni, majd ezeknek a jelenértékét képezzük a meghatározott, 15 százalékos diszkontráta felhasználásával. Ha nettó jelenértékként így nullát kapunk, akkor a projekt belső megtérülési rátája éppen 15 százalék. Abban az esetben, ha pozitív a beruházás nettó jelenértéke, a BMR meghaladja a 15 százalékot, tehát nem jogosult támogatásra, ellenkező esetben a pénzügyi megtérülési ráta 15 százalék alatti, tehát megfelel a pályázati feltételnek.

A BMR meghatározása részét képezi a KEOP energetikai pályázatok által megkövetelt megvalósíthatósági tanulmánynak. A pénzügyi megtérülés bemutatása mellett azonban még számos más, az értékelési pontszámokban is szerepet játszó eleme van a benyújtandó pályázati dokumentációnak, amely miatt javasolt a témában jártas pályázati tanácsadó segítségének igénybevétele a projekt előkészítése során.