Nyilvánvaló, hogy a forrásadó a jövedelemre vonatkozik, és nem a vagyonra - mondta Deák Dániel a hvg.hu-nak. Az egyetemi tanár szerint azok számára, akiknek vannak külföldön bankszámláik, de ezt itthon nem jelentették be, a kormánynak azt kellett volna korábban kommunikálnia, hogy ne felejtsék el az év végéig megtenni az adóhivatalnak ezt a bejelentést, mert utána súlyosan büntetnek. Vagy egyszerűen hangosan propagálni, hogy Magyarországon is csak 16 százalék szja-t kell fizetni, érdemes tehát bejelenteni a kinti számlákat.

Lapunk elemzése a témáról itt olvasható.

Kapcsolódó

Deák Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy Lázár János közleménye anonim betéteket emleget, ám ilyeneket az OECD ajánlásoknak megfelelően már évek óta nem lehet nyitni a fejlett államokban.

Szerinte nem is Magyarország kereste meg Svájcot, hanem épp fordítva, azaz Svájc kötne szerződést Magyarországgal. Svájc szeretné megosztani az Európai Uniót: Ausztriával és Nagy-Britanniával már sikerült megállapodnia, de Németország elutasította az ún. Rubik-egyezmény feltételeit. A nevezett egyezmény lényege, hogy Svájc 35 százalékos forrásadót szed be, és a bevétel háromnegyedét átutalja az illetőség szerinti államnak, viszont nem szolgáltat a befektetésről információt.

Az Európai Bizottság ezt a svájci politikát sérelmezi, és tiltott állami támogatásnak tartja.

A Rubik-egyezmények bilaterális módon fenntartanák azt az állapotot, melyet az EU-ban a kamatmegtakarítási irányelv, és a Svájccal kötött, hasonló tartalmú egyezmény hozott létre. Eszerint az adózó választhat: fokozatosan növekvő, jelenleg már 35 százalékos mértékben forrásadót vetnek ki a jövedelmére, viszont nem jelentenek a hazai adóhatóságnak, vagy az otthoni - az adójogi illetőség állama szerinti - adózást választja, de akkor a pénzügyi közvetítő adatot szolgáltat az illetőség szerinti államnak.

Ha Magyarország megköti a maga Rubik-egyezményét, azzal nem volna lojális az Európai Bizottság politikájához és nem segíti a fekete pénzek felderítését. Az egyetemi tanár szerint egy Rubik-egyezmény azért is rossz, mert Svájc kérheti, hogy a szerződő partner állam végérvényesen mondjon le egy egyszeri adóztatás fejében a már meglévő illegális betétek adóztatásáról. A Rubik-egyezmény tehát az adóamnesztia sajátos formája, amit a pénzügyi stabilitásról szóló törvény amúgy tilt, és a közösségi szabályokkal is szembemegy.

Deák arra is felhívja a figyelmet, hogy tőkeszabadság elvével egyébként összeegyeztethetetlen befektetések megadóztatása csak azért, mert azok külföldön vannak.