A nemzetgazdasági tárca a múlt héten terjesztette a parlament elé az - elvileg - januártól működő elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) újabb módosítását - ennek egyik lényeges pontja, hogy első alkalommal csak 2015. március 11-étől kell kockázati biztosítékot nyújtani az erre kötelezett vállalkozásoknak - írta az NGM a múltheti közleményében. A módosítás nem titkolt célja az volt, hogy még a viszonylag "későn eszmélő" cégek is bekerülhessenek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisába. Ugyanis azok a vállalkozások, akik ebben a nyilvántartásban szerepelnek, mentesülnek a kockázati biztosíték fizetésének kötelezettsége alól. A cégeknek tehát érdemes élni ezzel a lehetősséggel, aki február 28-ig kéri a felvételét az adatbázisba, és nincs köztartozása, nem kell kockázati biztosítékot nyújtania - állítja az NGM.

Ám közel sem ilyen egyszerű a megoldás, papíron lehet, hogy így fest az ekáer működése, a cégek szerint ez jóval bonyolultabb - épp a NAV miatt. A kérelmezőnek és a már az adatbázisban szereplő adóalanynak nem lehet az adatbázisba kerülést megelőző hónap utolsó napján nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása. Ez egyszerűnek tűnik, ugyanakkor a szabályban több buktató is el van rejtve - hívja fel figyelmet közleményében a PMX Consuting Group.

Először is a jogszabály állami adóhatóságot és vámhatóságot ír. E két szervezet annak ellenére, hogy már több éve egyesült mind a mai napig önálló folyószámlát vezet az általa beszedett, nyilvántartott adókról, kötelezettségekről, járulékokról, így a nettó adótartozás fogalmát is külön-külön kell figyelni, azaz hiába van a NAV-nál egy több milliós túlfizetésünk, ha a vámhatóságnál nem fizettünk meg egy ötezer forintos kötelezettséget. Ezt a "kétfelé figyelés" kötelezettségét a NAV, egy a kiemelt adózók számára napokban tartott előadáson, külön kihangsúlyozta.

Másodszor az adózói adatbázisba történő bekerülést, illetve a tartós ott szereplést is erősen kétségessé teszi az a bő tízéves Pénzügyminisztériumi rendelet, amelynek egyik fejezete a vámhatóság bevételi számláinak nyilvántartásával foglalkozik és vele kapcsolatban fogalmaz meg kötelező előírásokat. A rendelet szerint a vámhatóság, a téves vámhatósági számlára fizetett, nem beazonosítható vagy a túlfizetett tételeket addig meg nem fizetettnek tekinti, ameddig a kötelezett (vámadós) nem kéri az egyes számlák közötti átvezetést, vagy a befizetés azonosítását. A rendelkezés szerint az sem számít, hogy időben fizettünk, ha a vámhatóságnál azt úgy ítélik meg, hogy nem azonosítható vagy nem a megfelelő számlára történt, úgy olyan mintha nem is fizettünk volna.

Még a próbaüzem is ráérne

Rendkívül nehéz helyzetben vannak a vállalkozások, mert röviddel a rendszer március elsejei éles indulása előtt még a részletszabályok tervezete sem ismert - áll a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) közleményében.Az MLBKT elnöke, Chikán Attila szerint az éles bevezetés előtt szükség volna a rendszer internetes felelületének véglegesítésére és egy átfogó gyakorlati útmutató kidolgozására. Amikor ezek a feltételek rendelkezésre állnak, onnantól számítva legalább egy hónapnyi próbaüzemre lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozások megismerhessék az új szabályokat, feltehessék kérdéseiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, tájékoztathassák külföldi partnereiket és felkészíthessék az automatikus adatátadásra a vállalatirányítási rendszereiket - véli Chikán.


A fenti szabályok betartása nem könnyű helyzet elé állítja azokat az adózókat, akik jogszerűen szeretnének mentesülni az ekáer rendszer miatt kockázati biztosíték nyújtása alól. Nem elég, hogy kétféle folyószámlát kell minden hó végével figyelniük, nehogy egy 5000 forintos tétel miatt elbukják kb. egy hónapra a mentesítési lehetőséget, még a vámhatóság felé is papír alapú kérvényeket kell küldeniük, azonosítás/átvezetés címén, ha " a vámtartozást ugyan megfizették, de azt a vámhatóság nem tudta hozzárendelni a megfelelő kötelezettséghez.

Márpedig a tapasztalat az, hogy egy jelentős vámkapcsolattal rendelkező, havonta sok tucat vámkezelést végző szervezetnél könnyen előfordulhat, hogy egy-két tétel azonosíthatatlanak fog minősülni, s már elő is állt az a helyzet, hogy hiába van megfizetve a költségvetés felé minden tartozásunk, mégsem kerülhet be a köztartozásmentes adózói adatbázisba s akkor csak jelentős költséget s persze időbeli átfutást igénylő kockázati biztosíték nyújtásával (bankgarancia) tudunk csak ekáer számhoz jutni - olvasható a PMX adótanácsadó közleményében.