Összességében a cafeteria-rendszer 280 milliárd forintot tett ki 2012-ben, mondta Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Portfolio.hu és az OTP Bank Nyrt. Öngondoskodás az Egészség jegyében című konferenciáján. A legnépszerűbb az Erzsébet-utalvány volt, ami a teljes érték 30 százalékát tette ki. Nem sokkal maradt le a Szép-kártya sem, ez a teljes összeg 26 százaléka volt tavaly. A fennmaradó 44 százalék maradt az összes többi juttatásra - ide tartozik főleg a pénztári befizetés vagy akár az iskolakezdési támogatás is. A munkavállalók számára a cafeteria-rendszer azért fontos, mert kedvezményes adózás mellett kaphat számára fontos juttatásokat - ha nyugdíjra készül, akkor önkéntes nyugdíjpénztárat, ha kisgyerekes, akkor iskolakezdési támogatást választ. A munkaadó nyilván belemegy ebbe, hiszen neki kell kevesebb adót fizetnie, de az állam számára is vannak előnyök Pankucsi szerint, ilyen a magánszemélyek fogyasztásának irányítása, illetve a belföldi fogyasztás, öngondoskodás támogatása - utóbbi szociális kérdés is.

Ami az öngondoskodást illeti, az egészség- és önsegélyező pénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények tartoznak ide. Utóbbi egyelőre csak elvi lehetőség, mivel még egyetlen ilyen sem alakult, ami van, az leginkább nevében az, valójában nem újabb pillére a rendszernek. Gazdaságfejlesztő hatás leginkább a Szép-kártyának tulajdonítható, szociálpolitikai célú juttatás pedig az iskolakezdési támogatás mellett az ennél jóval nagyobb értékű iskolarendszerű képzés támogatása, de bizonyos fokig az Erzsébet-utalvány és az üdültetés saját üdülőben is - utóbbi azért nem annyira gyakori, nagyobb vállalatok rendelkeznek leginkább üdülőkkel.

Kapcsolódó

Jövőre nem változik a juttatások adózása, marad az 1,19 szeres adóalapra vetített 16 százalékos szja és 14 százalékos eho 500 ezer forintig - a felett 27 százalékos az egészségügyi hozzájárulás. Ezzel azt akarja tükrözni a kormány Pankucsi szerint, hogy állandóságra lehet számítani. Persze, sokak szerint ez a minimum azok után, amit a kormány és az országgyűlés 2010 óta cafeteria-fronton tett - kezdve a régi utalványosok kiszorításával, az Erzsébet-utalvány és Szép-kártya bevezetésén át az eho 16 százalékra emeléséig.

A két meghatározó pénztári ágazat, vagyis az egészség- és önkéntes nyugdíjpénztár taglétszáma lassan ugyanakkora lesz: az önkéntesek 1,21 milliót, az egészségpénztárak kicsivel több mint egymillió főt számlálnak. A szépséghiba csak az, hogy az önkéntes pénztárak taglétszáma 2006 óta csökken, az egészségpénztáraké pedig folyamatosan nőtt - az utóbbi negyedévekben ugyanakkor itt is kis mértékű csökkenés figyelhető meg. A vagyonban éles a különbség a nyugdíjpénztárak 936, az egészségpénztárak 57 milliárd forintos portfóliót képviselnek.

Az látszik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak nem nagyon tudják megszólítani a legfontosabb korosztályt - mondta Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Ez a harmincas korosztály, hiszen itt éri meg elkezdeni az öngondoskodást - korábban ez nem elvárható, később, egyre közelebb a nyugdíjkorhatárhoz pedig már kicsit késő, nem halmozódik fel elég vagyon, nem lesz elég a jelentősebb öngondoskodáshoz.

Szerencsésnek nevezte Lehoczky, hogy az adótörvények ide vonatkozó része nem változik érdemben, ami meg igen, az legalább kedvező. Az egyéni befizetések után ugyanis 130 helyett 150 ezer forint kedvezményt lehet igénybe venni korhatár nélkül, ráadásul nem kell legalább két pénztártagság és befizetés, akár egyetlen pénztárnál is igénybe lehet ezt venni.