A jelek szerint szerdára időzítették a hazai logisztikai szervezetek, hogy beszóljanak a kormánynak az EKÁER miatt. A logisztikai központok szövetsége további haladékot kért a bevezetésre, Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tisztességes piaci szereplőket sújtja a rendszer, ezért vissza kell vonni a jogszabályt.
Az MLBKT közölte: a tisztességes gyártókat, kereskedőket, fuvarozókat lehetetlen helyzetekbe sodorja a január elseje óta működő Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER). A rendszer eredeti célja az utaztatásos áfacsalások megakadályozása lett volna, de a jogszabály számos kiskaput hagy az adókerülésre - összegezte a szervezethez beérkezett vállalati tapasztalatokat a társaság.
A szakmai szervezethez érkezett visszajelzések alapján az EKÁER belassítja szinte a teljes magyar gyártást és kereskedelmet, különösen veszélyezteti a GDP jelentős hányadát adó nagy gyártó vállalatok és beszállítóik versenyképességét. A jogszabály számos ponton a legnagyobb jóindulattal is betarthatatlan: olyan adatok szolgáltatására kötelezi a vállalkozásokat, amelyeket képtelenség időben beszerezni a nemzetközi partnerektől. Ha a tesztidőszak élesbe fordul, az EU más tagállamaiban működő cégekkel való üzletkötés rendkívül sok egyeztetést és körültekintést igényel majd.
A tisztességes magyar vállalkozások csak bíróság előtt tudják majd megvédeni igazukat, ha rajtuk kívülálló okokból nem tudták regisztrálni küldeményeiket a rendszerbe. Az áru értékének 40 százalékáig, fellebbezés nélkül a helyszínen bírságolhatóak lesznek akkor is, ha külföldi partnereiktől - még a legegyüttműködőbbektől is - képtelenek megszerezni ünnepnapokon, hétvégéken, éjszakánként az azonnal jelentendő adatokat.
Az adókerülőknek számos kiskaput hagyott a törvényalkotó. Már most látható, hogy az áfacsalásban gyanúsnak nyilvánított kockázatos termékek 21 nappal az EKÁER indulása után sem tűntek el a forgalomból - húzza alá a közlemény. Hozzáteszik: a jogszabály szövegének jelentése és alkalmazása között ellentmondás feszül, az informatikai rendszer felkészületlen, hiányoznak az adatvédelmi garanciák és a hiteles, hivatkozható válaszok az eddig felmerült kérdésekre: mindezek csak tovább növelik az EKÁER körül kialakult káoszt.
A vállalatok visszajelzése alapján az egyetlen megnyugtató megoldás a jogszabály visszavonása lehet. Az áfacsalások megakadályozásával továbbra is komolyan kell foglalkozni. Az EKÁER célja és ötlete jó szándékú volt, a megoldás kidolgozásához azonban nélkülözhetetlen az alapos szakmai előkészítés és a gazdaság szereplőivel való együttműködés.