A NAV negyedévente közzéteszi a jogerőssé vált nagyösszegű adótartozások listáját, valamint a 10 millió feletti summával tartozó magánszemélyek és a 100 milliónál többel lógó vállalkozások felsorolását. Az előbbi felsorolásban az éllovas 2,8 milliárddal tartozik, míg az utóbbi listában szereplők összesen - alsó hangon - 200 milliárd forinttal tartoznak.

Százmilliárdokra várva, százmilliárdoktól búcsúzva

Az utóbbi években a hátralékállomány nem nőtt, viszont a hátralékosok száma igen, ráadásul csökkenőben van a hátralékosok körén belül a még működő adósok száma. Tavaly a behajtási tevékenység eredményeként 338 milliárd forint tartozás folyt be, az év végén a teljes hátralékállomány 2268 milliárd forintra rúgott, ami elmaradt a 2010-es értéktől. Kedvezőtlen fejlemény ugyanakkor, hogy az összes hátralékon belül a behajtási intézkedés alá vonható, működő adózói kör súlya 26 százalékra csökkent, vagyis tőlük 582 milliárd forint beszedésére van esély. 2012. június 30-án a hátralékok összege 498,5 milliárd forint volt.

Kapcsolódó

A NAV 2011. év végén 340 milliárd forint behajthatatlan tartozást tartott nyilván úgy, hogy ezek állománya folyamatosan nőtt. A működő adózók hátralékállományából tavaly összesen 186 milliárd forint tartozást kellett behajthatatlanként nyilvántartásba venni. A hivatal elévülés miatt döntő többségében korábban behajthatatlannak minősített 41 milliárd forint tartozást törölt. A hátralékállomány összetételében a kisösszegű hátralékosok aránya emelkedett, különösen a magánszemélyek számának, illetve a nem működő adózók hátralékának túlsúlya miatt. A hátralékos ügyfelek száma az év végén meghaladta az 1,5 milliót.

Art. 35. § (2) bekezdés

Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:
a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,
b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,
c) az adózó jogutódja,
d) a 36. §-ban említett kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét külön törvény írja elő,
e) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos, valamint költségvetési csalás elkövetésével vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében,
f) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,
g) a társasház (társasüdülő, társasgarázs), építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak,
h) a vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében,
i) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért - a munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével - a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig,
j) több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében,
k) több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint munkáltatóként vett részt, ha a j) pont alapján adófizetésre kötelezett az adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani.

Az állami adóhatóság végrehajtható tartozást soha nem értékesített és ez a jövőben sem várható - válaszolta kérdésünkre a NAV. Hozzátették ugyanakkor, hogy a törvény lehetőséget ad a felszámolás alá került szervezetek tartozásainak engedményezésére a Magyar Követeléskezelő Zrt. részére, ami eddig is gyakorlat volt és folytatódik is.

Az inkasszó a leghatékonyabb fegyver

Az állami adóhatóság a tartozás keletkezését követő lehető legrövidebb időn belül megkezdi a végrehajtást - válaszolta a NAV arra a kérdésünkre, hogy miért nem lépnek korábban, megelőzendő a komoly tartozások felgyülemlését. Hozzátették: a végrehajtáshoz számos eszköz (hatósági átutalási megbízás - vagyis inkasszó -, munkabér-letiltás, ingó- és ingatlanfoglalás, követelésfoglalás) áll rendelkezésre, ám ezek csak akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő vagyon áll rendelkezésre. A végrehajtási eljárás ráadásul az egyes eljárási cselekményhez kapcsolódó törvényi előírások és jogorvoslati szabályok miatt is elhúzódhat. Hátráltató tényező lehet például a bírósági/adóhatósági végrehajtás felfüggesztése, szünetelés, bírósági felfüggesztésre vonatkozó kérelem, végrehajtható vagyon hiánya, korlátozottan végrehajtható vagyon (zálogjoggal terhelt), stb. A NAV tájékoztatása szerint az említett végrehajtási eszközök közül az inkasszó a leghatékonyabb, a behajtott összeg 49 százaléka ez úton jön be, sikeressége viszont (a kibocsátott összeghez képest) csak 7 százalékos. Hozzátették: az összességében 25-30 százalékos behajtási arány nemzetközi szinten is elfogadhatónak mondható.

Sokkal tartozik, mégsincs ott a listán - miért?

Miközben egyes személyeknek, cégeknek szinte bérelt helyük van a listákon, több módja is van annak, hogy az érintettek kikerüljenek a következő negyedévi felsorolásból. Az egyik ilyen mód az érintett magánszemély halála, illetve a cég megszűnése. Kevésbé frappáns, ám a többi adófizető szempontjából értékelhetőbb út, ha az adós a teljes tartozását (hátralékát) kiegyenlíti, és úgy kerül le a listáról. Van olcsóbb megoldás is: amennyiben az adós tatozása nettó módon számítva (az adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentve) meghaladja ugyan magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén a 10 millió, cégeknél a 100 millió forintot, de nem áll fenn folyamatosan 180 napon keresztül, mert például időközben az adós kifizette a hátralékának egy részét, és átmenetileg összeghatár alá került a tartozása. Úgy is el lehet kerülni a listára kerülést, ha az adós tartozása bírósági/adóhatósági végrehajtás felfüggesztéssel, vagy bírósági felfüggesztésre vonatkozó kérelemmel érintett és emiatt a hátraléka összeghatár alá kerül. Nem kerül be a felsorolásba az adó megfizetésére az Art. 35. § (2) bekezdése szerint határozattal kötelezett személy sem, azaz egyebek közt az adózó örököse, jogutódja, társasház tulajdonostársai, stb. - ennek részletei az alábbi keretes írásban olvashatók.

Így készülnek a listák

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény (Art.) 55. §-a rendelkezik az adóhatóság által kezelt adatok közzétételéről.

Az 55. §-ának (3) bekezdése szerint azon csőd, vagy felszámolás alatt nem álló adózók nevét, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, továbbá a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét kell negyedévenként közzétenni, amelyeknél az adóhatóság az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatában - magánszemély esetén 10 millió, más adózók esetén 100 millió forintot meghaladó - adóhiányt állapított meg, és ezt az előírt határidőben nem fizették meg. Ez a lista tartalmazza az adó megállapítás konkrét összegét is - a legutóbbi felsorolásról írt cikkünk itt olvasható.

Az (5) bekezdés szerinti lista ugyancsak negyedévente készül, de ez azon adózók nevét, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát tartalmazza, akiknek a nettó (túlfizetésekkel csökkentett) adótartozása 180 napon át folyamatosan meghaladja magánszemélyek esetén a 10 millió, egyéb adózóknál a 100 millió forintot. Ez a lista összeget nem tartalmaz (a nagyságrendre az értékhatár utal). Fontos különbség az előbbi listához képest, hogy itt szerepelnek a csőd, vagy felszámolás alatt álló adósok is - az erről szóló legutóbbi írásunkat itt találja.

E lista az adóhatóság adóalany-nyilvántartása alapján készül. A lista közzététele előtt az illetékes adóigazgatóságok és adó főigazgatóságok egyaránt, adózónként felülvizsgálják az Art. 55 § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését. Amennyiben valamely listában szereplő adózó esetében nem teljesülnek a törvényi feltételek, a listát korrigálják. Majd az országos összesítést követően, de még a lista közzététele előtt szúrópróbaszerűen ismételten ellenőrzik az abban szereplő adózók adatait és amennyiben szükséges, a listát újból korrigálják.

Azok sem szerepelnek a listán, akiknek van ugyan tartozásuk, ám az - az alábbi felsorolás szerint - nem minősül adótartozásnak:

  • ha az adózó részletfizetést, fizetési halasztást engedélyező jogerős határozattal rendelkezik és fizetési kötelezettségének folyamatosan eleget tesz,
  • ha az adótartozást az adóhatóság elévülés miatt törölte,
  • a végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bírósághoz benyújtott kérelemmel érintett kötelezettségek,
  • a bíróság vagy az adóhatóság végrehajtást felfüggesztő döntésével érintett kötelezettségek,
  • a folyószámlát nem érintő, adók módjára behajtandó köztartozások.

Ha az adós a listára kerülését kifogásolja, szükség esetén az adós bevonásával soron kívüli folyószámla egyeztetést kell tartani. Amennyiben az adós észrevétele jogos, vagy az adóigazgatóság jelzése alapján a megjelenítést követően módosítás szükséges (pld.: jogerős bírósági ítélet az adós javára, amely értékhatár alá csökkenti a tartozását) és a módosítás a listáról való törlést jelenti, a változás tényét a honlapon az adós adatai helyén "TÖRÖLVE" megjelölés jelzi. A honlapon a lista a következő negyedévben történő közzétételig marad fenn. (Az aktuális, a NAV honlapján elérhető listában egyetlen ilyen törlést sem látni.)