hét első két napján kihelyezett kormányülést tartott a kabinet Lovasberényben, ahol a korábbi hírek szerint az idei évet érintő 100 milliárd forintos költségvetési elcsúszásról, valamint második olvasatban a 2012-es költségvetésről tárgyal.

Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerint a nemzetgazdasági minisztérium ma vagy holnap elkészíti azt a kimutatást, melyből kiderül, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon értékesítéséből befolyt összegből mennyi szabadul fel az államadósság csökkentésére.

A kormányfő - az előzetes tájékoztatás szerint - a héten két témában is bejelentést tesz. Múlt szerdán a közrádióban arról beszélt, hogy "újabb államadósság-csökkentő lépéseket jelent majd be", majd egy napra rá a TV2 Tények című műsorában azt mondta, hogy az idei évre tervezett, költségvetés helyzetét javító intézkedéseket szerdán tárhatják a nyilvánosság elé.

Orbán nyilatkozatai alapján - a halasztható kiadások lefaragása mellett - az alkohol, a cigaretta és a szerencsejáték jövedéki adója terén várható emelés. E tételekből idén összesen 404,8 milliárd forint bevétellel számolt a költségvetés, a tavalyi 398,6 milliárd után. Július végéig 227,2 milliárd forint folyt be. Amennyiben az Országgyűlés szeptember 15-ig módosítja a vonatkozó adótörvényeket, úgy a 45 napos határidő lejártával, november 1-től léphet hatályba a törvénymódosítás, azaz ebben az évben csak két hónap többlet adóbevételével számolhat a kormány, ugyanakkor 2012-ben már az egész éves többlettel kalkulálhat.

A dohánytermékek esetében az azonnali bevételnövelést segíti, hogy 2010. január 1-től az előre vásárolt zárjegyeket már nem lehet "bespájzolni", azaz a várható adóemelés nem védhető ki zárjegyek felvásárlásával.

A fenti jövedéki trióból a legnagyobb tételt jelentő dohány jövedéki adóból az előirányzat 273,5 milliárd forint, amiből az első hét hónapban 152 milliárd realizálódott.

Alkohol termékekből az idei költségvetés 80 milliárd forint jövedéki adóbevételre kíván szert tenni, ebből július végéig 46,3 milliárd folyt be. Tavaly 83 milliárd forintot tett ki az alkohol termékek jövedéki adója, az idei kisebb előirányzat oka, hogy 2010. július óta 50 literig, szeszfőzdében bérfőzés keretében előállított párlat után az adómérték nulla forint.

A szerencsejáték adó idei előirányzata 51,3 milliárd forint (a 2010. évi adó összege 53,4 milliárd), az első hét hónapban 28,9 milliárdot fizettek be a szerencsejáték-szervezők illetve a játékautomatákat üzemeltetők. Az utóbbiak pénznyerő automatánként havonta 100 ezer forint adót fizetnek, elektronikus kaszinóban automatánként havonta 120 ezer forintot.

Mi lesz az egykulcsos szja-val?

Orbán az egykulcsos adó jövőjét firtató kérdésre a napokban úgy fogalmazott, a kormány nem enged az arányos adórendszer kialakításából és jövőre meghozza a véglegesítéséhez szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy Magyarországon legyen a legegyszerűbb, legátláthatóbb és legalacsonyabb kulccsal működő adórendszer. A miniszterelnök szerint a korábbi, többkulcsos adórendszer munkaellenes volt, tönkretette az országot, és döntő szerepe volt abban, hogy a magyar gazdaság csődközelbe sodródott, ezért - mondta - nem hajlandó visszalépni ennek az adórendszernek az irányába.

Simonovits András közgazdász a Napi Gazdaság Online-nak úgy vélekedett, hogy a költségvetési lyuk betömésének a legegyszerűbb módja a progresszív személyi jövedelemadó rendszerének visszaállítása volna, akár úgy, hogy a legnagyobb jövedelmekre extra adót vetnek ki, miközben névleg marad az egykulcsos rendszer. Ehhez viszont nagyon rosszul kell alakulnia a dolgoknak, hiszen az egykulcsos szja a Fidesz politikájának ékköve, így jelenleg szinte kizárt annak feladása - mondta Simonovits.

Egész héten egyeztetnek

A szerdán kezdődő hajdúszoboszlói Fidesz-KDNP frakcióülés legalább annyira fontos, mint a jelenleg is zajló kormányülés. Orbán Viktor ugyanis augusztus közepén jelentette be hogy a kormány "igazodik a valósághoz", ami nem más, mint a növekedés lassulásából fakadó idei költségvetési lyuk betömése. Akkor a miniszterelnök arra hivatkozva nem árult el részleteket a "harmadik akciótervből", mert szavai szerint egyelőre nincs rá politikai felhatalmazása. "Meg kell várni a szeptember 7-9. között sorra kerülő Fidesz-KDNP közös évad indító frakcióértekezletet és azt követően számol majd be a kormány az intézkedésekről" - mondta.

A frakcióülésen - a kormány szavaival élve - az ország újjászervezése lesz a fő téma. Így napirendre kerül az oktatás, az egészségügy, az önkormányzati rendszer is, de a devizahitelesek problémájáról is tárgyalnak. Simor András jegybankelnök személyes egyeztetést javasolt Orbán Viktor miniszterelnöknek a témában, a miniszterelnök pedig Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízta meg a feladatra.

A Világgazdaság információi szerint ugyanakkor a lovasberényi kormányülésen a progresszív szja visszaállítása mellett a szuperbruttó kivezetésének elhalasztása és az adójóváírás egy lépcsőben történő azonnali megszüntetése is szóba kerül.

Samu János, a Concorde elemzője szerint a forgalomhoz, fogyasztáshoz kapcsolódó adóból még lehet idén extrabevétellel számolni, de jövedelem elvonás már nem jöhet szóba. Meggondolandó lenne még egy, a vagyonelemeket sújtó különteher is, de erre idén már kevés esélyt lát a szakértő, mert ehhez hosszabb előkészítésre és határozott kommunikációra lenne szükség. Másik bevételnövelő tétel lehetne - nem mellesleg a korábbi kormányok által előszeretettel alkalmazott módszer -, hogy idén a nyereséges állami vállalatok eredményük nagyobb részét juttatják vissza osztalékként az állam számára.

A Népszabadság arról ír, hogy a hajdúszoboszlói ülésen dől el, hogy Orbán Viktor végül hogyan foglal állást a kórházak feletti felügyelet átalakításáról: vagyis, hogy a Szócska Miklós által vezetett államtitkárság vagy a megyei vezetők elképzelései érvényesülnek. A napilap szerint nagy a tét: eldől ugyanis, hogy ki rendelkezik az egészségügyi ellátásokra költhető forrásokkal.

Mi lesz a nyugdíjakkal?

Az Origo.hu minisztériumi tervezet szerint egységes alapnyugdíjat vezetne be a kormány, amit csökkentett összegű munkanyugdíjjal egészítene ki. A Nemzetgazdasági Minisztériumban nagy erőkkel folyik a munka, a nemzetközi sztenderdekhez képest viszont a mi rendszerünk annyiban lenne speciális, hogy minimális szolgálati időhöz kötnék a kiadását, és a forrását járulékbefizetésből fedeznék.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a svéd modell bevezetését fontolgatja a kormány, A nyugdíjrendszert már nem lehet úgy módosítani, hogy abból az idei évre megtakarítást lehessen elérni - mondta a Concorde elemzője. Azt a kijelentést viszont, hogy olyan nyugdíjrendszer kialakítására van szükség, ami megakadályozza az államadósság újratermelődését nehéz máshogy értelmezni, mint a svéd modellre való törekvést. A svéd modell a befizetésekhez köti a kifizetéseket, engedélyezi az állami rendszer mellett az önkéntes pillért, viszont egyetlen évben sem lehet mínuszos az alap egyenlege. Ha mégis mínuszos lenne, akkor az indexálási szabályok módosításával érik el a nullszaldót. Kérdés persze, hogy a rokkantnyugdíjasok ebbe a rendszerbe tartoznának-e - ha igen, akkor jóval nehezebb lesz egyensúlyban tartani az egyenleget - véli a szakértő.

Simonovits András úgy vélte, nagyon kegyetlen eszközökkel, de elérhető a kitűzött százmilliárdos megtakarítás a rokkantsági nyugdíjakon, ám úgy véli, másutt kellene megtakarítani.

A rokkantnyugdíjak rendszerével kapcsolatos kormányzati tervekkel foglalkozó korábbi írásunkat itt találja.

Ami az öregségi nyugellátásokat illeti, a szakember szintén azon az állásponton van, hogy a meglévő nyugdíjak terén további szűkítési lehetőségek már nemigen vannak. Elvben csak a 2012-től megállapítandó új nyugdíjakhoz lehetne hozzányúlni - igaz, a 13. havi ellátás korábbi visszavonása és az indexálás módosítása a folyó ellátásokat is érintette. Bár Simonovits szerint nem volna helyes, akár le is porolható Bokros Lajos korábbi, 7-8 százalékos egészségügyi járulék kivetését szorgalmazó javaslata, amivel tovább lehetne faragni a nyugdíjkiadásokon.

A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a kormány elvileg a svéd nyugdíjszisztémához hasonló eszmei számlarendszert alakítana ki, az eddigi lépések e céllal nincsenek összhangban. A svéd modell alkalmazásának első lépése ugyanis az volna, ha a kormány visszavonná azt a lehetőséget, amely szerint a nők - életkoruktól függetlenül - már 40 év jogviszony után nyugdíjba vonulhatnak. A svéd rendszer lényege ugyanis az, hogy a munkanyugdíj összege alapvetően attól függ, hány éves korban vonul nyugállományba a biztosított. A svéd szisztéma továbbá nem csak a szigorú büntetésről és jutalmazásról szól, hanem arról is, hogy nagyvonalúan védi a kisnyugdíjasokat. Ennek eszköze a Simonovits által szorgalmazott nyugdíjjóváírás lehet, azaz a rászorultsági és az arányos nyugdíj közötti átvezetés. Ezen eszköz bevezetésének esélyeit nagyban csökkenti ugyanakkor, hogy adózási megfelelőjét, az adójóváírást épp most készülnek kivezetni hazánkban.