Az adózás rendjét módosító törvényjavaslat először is az államháztartás központi alrendszere terhére nyújtott adókedvezményt, illetve adójóváírást minősíti adótitoknak. Ezt követi az, amikor az adózó - a törvényben maghatározott célra - nyújt támogatást, illetve tesz felajánlást. Ilyenkor mint a felajánló cég, mint a támogatott szervezet neve, továbbá a támogatás összege is titokban marad.
A javaslat nyilvánossá teszi az összesített adatokat, vagyis azt, hogy a támogató cég egy évben mennyi adókedvezményt vett igénybe, illetve hogy a cégektől mennyi pénzt kaptak - a társasági adóból - a támogatottak.
A javaslat indoklása azzal magyarázza a titkolózást, hogy a tovább utalt adókedvezmény a privát szférába tartozik, nem része az államháztartásnak. Az indoklás példaként a kultúra támogatását hozza fel, holott a sport támogatása a jelentős.
A módosítás nagyon sürgősnek tűnik, mert a parlamenti elfogadása után, a Magyar Közlönyben történő kihirdetését követő ötödik napon már hatályba is lép.
Tavaly 795,6 milliárd forintnyi adókedvezményt adott a kormány, a 60-féle adóból 44 kedvezmény érvényesíthető. A legnagyobb könnyítést a családok kapták, de rengeteg pénz ment el a foglakoztatás támogatására, és persze sportra. Csak tavaly a 548 milliárdnyi társasági adóból 217 milliárdnyi kedvezmény nem fizettek be a cégek, ezt úgymond eljótékonykodták - vagyis az adót felajánlották, kulturális és sportcélokra. A kormány által napokban nyilvánosságra hozott 2015-ös költségvetési elszámolás szerint a sportegyesületeknél 76,9 milliárd forintnyi adó került - az előző évi 50 milliárd után.
A társasági adóból filmtámogatásokra 7,6 milliárd forint ment el, míg a színházaknak és más kultúrális egyesületeknek szolgáltatóknak 21,6 milliárd forint jutott.