2011. július 14-én kihirdetésre került az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény, amelynek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.) módosító rendelkezései 2011. július 15-én léptek hatályba - olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján.

A módosító törvény által megállapított rendelkezéseket az Itv. új 99/C. §-a alapján a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, illetve - 3. pontban ismertetettek esetén - valamennyi olyan illetékügyben, melyben a hatálybalépést követően az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki. A 4. pontban leírtakat a hatálybalépéskor az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

1. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét illetékkötelezettségének változása

A módosító törvény 11. §-a megváltoztatta az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontját. A módosítás következtében a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség már csak az olyan belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy stb.) megszerzésére vonatkozik, amelyiknek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

2. A vagyonszerzési illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezések változása a Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadása során

A módosító törvény 12. §-a egy új illetékmentességgel egészítette ki a gépjárműszerzésre vonatkozó szabályokat az Itv. 24. § (6) bekezdésében: ez alapján nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés átvezetésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, amíg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a járművet belföldön nem értékesíti.

Az új illetékmentességi szabály kizárólag visszterhes vagyonátruházási illeték esetén alkalmazható, mert a gépjármű öröklésére és ajándékozására vonatkozó illetékszabályozás [Itv. 12. § (4) bekezdés] csak az illeték mértéke tekintetében utal vissza a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályaira. (Természetesen az egyenes ági rokonok közötti - gépjárműre is vonatkozó - öröklési és ajándékozási illetékmentességi szabályt nem érinti az új rendelkezés.)

A mentesség alkalmazása szempontjából annak sincs jelentősége, hogy Magyarországon már forgalomba helyezett vagy Magyarországon forgalomba nem helyezett jármű kivitele céljából kéri az új tulajdonos a Z betű jelű ideiglenes rendszám kiadását.

3. A fizetési meghagyás kiadásának mellőzése egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási ügyekben

Módosult az Itv. 78. § (1) bekezdése is, amelynek értelmében az Itv. 16. § (1) bekezdésének i) és 17. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti illetékmentességek (egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség) alkalmazása esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyást nem bocsát ki a továbbiakban, hanem az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését csak az ügyiratra jegyzi fel.

A vagyonszerzés adóhatóság felé történő Itv. 89-91. § szerinti bejelentési kötelezettségét természetesen nem érinti a megváltozott szabály.

4. Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának öröklése

A módosító törvény 15. §-a hatályon kívül helyezi az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatását az öröklési illeték tárgyi hatálya alól. A módosítás érinti az Itv. 8. § (1), 12. § (5) és 13. § (7) bekezdését, illetve a 17/A. §-át is. Tekintve, hogy a praxis jog öröklése kikerült az Itv. tárgyi hatálya alól, ezért az ilyen vagyonszerzést a továbbiakban az állami adóhatósághoz külön bejelenteni nem kell.

5. Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok

2011. július 19-én kihirdetésre került a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.), amely 2011. július 27-én lépett hatályba és új illetékkedvezménnyel egészítette ki az 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.).

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok egyes vagyonszerzéseire vonatkozó illetékkedvezmény legfontosabb szabályai a következők:

1. Az Itv. új 23/D. § (1)-(2) bekezdése értelmében ha a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság elővállalkozása ingatlan tulajdonjogát, vagyoni értékű jogát, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betétjét szerzi meg, akkor az illeték mértéke 2%.

Az illetékkedvezmény igénybevételéről a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatóságnál:

- a szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak vállalnia kell, hogy az illetékkötelezettség napját magában foglaló adóév utolsó napján a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló nyilvántartásban történő feltüntetés feltételeinek megfelel,

- a szabályozott ingatlanbefektetési társaság elővállalkozásának pedig azt kell vállalnia, hogy az elővállalkozásként történő működése társaságkénti nyilvántartásba vétellel szűnik meg.

A vagyonszerzők által vállalt feltételek teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. Amennyiben a vállalt feltételek nem teljesültek, a vagyonszerzésre az Itv. 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és a kedvezményes 2%-os illetékkulcs alapján megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság pótlólag előírja a vagyonszerző terhére az Itv. 23/D. § (3) bekezdése szerint.

2. Az Itv. új 23/D. § (4)-(5) bekezdése alapján ha a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága és az elővállalkozás projekttársasága ingatlan tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogát szerzi meg, akkor az illeték mértéke 2%.

Az illetékkedvezmény igénybevételét a vagyonszerzőnek ez esetben is a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell jeleznie az állami adóhatóságnál:

- a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársaságának csatolnia kell a szabályozott ingatlanbefektetési társaság nyilatkozatát, amelyben a társaság vállalja, hogy az illetékkötelezettség keletkezését magában foglaló adóév utolsó napján a társaságkénti nyilvántartásba vétel feltételeinek megfelel,

- a szabályozott ingatlanbefektetési társaság elővállalkozás projekttársaságának pedig az elővállalkozás nyilatkozatát kell csatolnia, amelyben az elővállalkozás vállalja, hogy elővállalkozásként történő működése társaságkénti nyilvántartásba vétellel szűnik meg és elővállalkozási minőségének fennállása alatt a projekttársaságában fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy teljesen nem idegeníti el.

A vállalás meghiúsulása esetén, vagy ha a feltétel teljesítését megelőzően megszűnik a projekttársaság, akkor az Itv. 23/D. § (3) bekezdése szerinti pótilletéket kell előírni a társaság, illetve az elővállalkozás terhére.

A vagyonszerzők az őket megillető illetékkedvezményről nyilatkozhatnak az adóhatóság által rendszeresített 11B400 adatlapon is.