Több mint 2 milliárd zlotyt, vagyis mintegy 140 milliárd forintnyit tervez elvonni a bankok nyereségéből a lengyel kormány - írta a vezető lengyel gazdasági hírportál, a Money.pl. A lap értesülései szerint a pénzügyminisztérium még az idén keresztül akarja verni a parlamenten az erről szóló törvényt, bár érdemes megjegyezni, hogy a hasonló kísérletek többsége eddig elbukott. A lengyel szakértői vélemények szerint az újabb terhet a pénzintézetek áthárítják az ügyfeleikre, de így is kénytelenek lesznek korlátozni hitelnyújtásukat, ami az egész gazdaságot negatívan befolyásolhatja.
A tervezet értelmében a bankok és a takarékpénztárak a plusz adót a bankgarancia alapba (BFG) lesznek kötelesek befizetni az azon belül létrehozandó stabilizációs alapba. Az elővigyázatossági befizetés - így hívják az új adónemet - célja a hivatalos indoklás szerint a pénzügyi szektor és a bankgaranciák stabilitásának erősítése, a pénzt a bajba került bankok kisegítésének társfinanszírozására használnák fel, vagyis mentőakciók esetén részben tehermentesítené a költségvetést.
Az évente kétszer befizetendő összeg nagysága több tényező és egy meglehetősen bonyolult számítás függvénye, de a Money.pl szakértői 30 bank adatai alapján számításokat végeztek, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy az elvont összeg nagysága meghaladja az évi 2 milliárd zlotyt. Ez pedig megközelíti a garancialapba továbbra is befizetendő 2,7 milliárdot. Ugyanis bár a pénzügyminiszteri előterjesztésben három variáns szerepel 0,5 milliárdtól 2 milliárdig terjedő összeggel, az indoklásból és a kitűzött célból egyértelmű, hogy csak a legmagasabb variáns jöhet szóba. Ez azt jelenti, hogy a garancialapba történő régi és új befizetés együtt eléri a bankok tavalyi bruttó nyereségének 25 százalékát.
A megkérdezett bankigazgatók több szempontból is érthetetlennek minősítették a tervet, különös tekintettel arra, hogy a bankok helyzete évek óta folyamatosan javul, a haráccsal csak tőkealapjuk és kihelyezéseik növelésének lehetőségét veszik el, vagyis ahelyett, hogy erősítenék, gyengítik vele a pénzügyi rendszer stabilitását. Emlékeztetnek arra is, hogy a világméretű válság ellenére Lengyelországban egyetlen bank sem ment csődbe, így a bankgarancia alapnak egyszer sem kellett beavatkoznia, ezért már közel 7,5 milliárd zloty gyűlt össze a kontóján. A szakértők egyetértenek a bankárokkal, és attól tartanak, hogy a hiteleket megdrágító döntés tovább csökkenti a kölcsönzést, ami így is közel 4 százalékkal esett az idei első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest. A visszaesés még jelentősebb a legnépszerűbb kategóriában, a készpénzes kölcsönöknél, ahol 20, és a jelzáloghiteleknél, ahol közel 22 százalékos.