A Hugo Chavez volt venezuelai államfő március eleji halála miatt kiírt választásokon utóda, Nicolas Maduro győzött, ám csak nagyon kicsi különbséggel. A szocialista jelölt, akit Chavez maga választott ki utódául, a szavazatok 50,7 százalékát kapta, míg kihívója, Henrique Capriles 49,1 százalékot ért el. A tavaly októberi választásokon, amikor Chavez vette fel a küzdelmet az ellenzéki jelölttel szemben, még tíz százalékpont volt a különbség a két oldal között. A vasárnapi szavazást több mint háromszázezer incidens zavara meg, amelyeket ki kell vizsgálni.

Az eredményhirdetés előtt, amely magyar idő szerint éjjel háromnegyed négykor volt, rendkívüli feszültség uralkodott mindkét táboron belül. A győztesek is érezték, hogy a különbség rettentően kicsi. Maduro megválasztott elnökként tartott első beszédében legálisnak és alkotmányosnak minősítette a választást, ugyanakkor jelezte, hogy hozzájárul a szavazatok auditálásához. Utóbbit vélhetően ellenfele kérte, akivel az eredményhirdetés után beszélt telefonon. Az új államfő úgy látja, hogy a szavazás Chavez legyőzhetetlenségének bizonyítéka, a volt államfő még halála után is megnyerte rendszere első nagy csatáját. Az új elnök mandátuma 2019 januárjáig, elődje januárban kezdett hatéves ciklusának lejártáig tart. Capriles dühösen reagált az eredményre, szerinte a kis különbség azt bizonyítja, hogy a nép nem szereti ellenfelét.

Chavez megosztó politikus volt, aki egyéni stílusával és szocialista ígéreteivel 15 évvel ezelőtt elsöpörte a színről Venezuela korábbi elitjét. Az ország óriási olajkincsét szociális programokra költötte, illetve külpolitikai térnyerésre használta fel. Amerika-ellenességével sok támogatót szerzett Latin-Amerikában, ám ellenfelei egypártrendszer kialakításával vádolták. Az államosítások és az osztogatások nyomán azonban - külföldi és hazai befektetések hiányában - lepusztult az ország ipari infrastruktúrája és közkiadások fenntarthatatlan szintre emelkedtek.