A Magyar Nemzeti Bank nem tervezi a rá kivetendő tranzakciós illeték továbbhárítását, mert az 2,5 százalékos alapkamat csökkentést jelentene - válaszolta újságírói kérdésre Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a hétfői tájékoztatón. Ha az MNB továbbterhelné a tranzakciós illetéket, akkor a jelenleginél 2,5 százalékponttal alacsonyabb kamatot fizetne a kereskedelmi bankoknak, azaz csak 4,5 százalékos kamatot fizetne a betétek után - magyarázta Simor András. Kifejtette, ha a jegybank kamatot kívánna csökkenteni, akkor azt saját hatáskörben tenné meg. Ha viszont változatlan monetáris kondíciót kívánna fenntartani az MNB az új adó mellett, akkor értelemszerűen 2,5 százalékkal emelnie kellene a jelenleg 7 százalékos alapkamatot.

Az elnök véleménye szerint a törvénymódosító javaslat, amely az MNB-re tranzakciós illetéket vetne ki értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Értelmezhetetlen, mert a költségvetés számára nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a közel 100 milliárd forintos veszteséget, amelyet az MNB kénytelen elszenvedni 2013-ban, a költségvetésnek egy évvel később meg kell térítenie az MNB-nek - tette hozzá.

Veszélyesnek minősítette az elnök a javaslatot, mert azt a látszatot kelti, hogy a kormány a költségvetés kozmetikázásának eszközével kívánna élni. Az MNB által 2013-ban a költségvetésnek befizetendő közel 100 milliárd forintot a költségvetésnek 2014-ben vissza kell utalnia az MNB-nek. Ráadásul a túlzott deficiteljárás keretében az unió nemcsak az államháztartás hiányát vizsgálja, hanem a strukturális hiányt, illetve annak javulását is, tehát a probléma továbbra sincs megoldva - vezette végig a gondolatot Simor András. Magyarázata szerint azért jogellenes a javaslat, mert a jegybanki pénzeszközök szabad felhasználásának korlátozása sérti a jegybanki függetlenséget.

Az MNB közölni fogja véleményét az Országgyűléssel, akár kérik a véleményét akár nem, s aztán majd az Országgyűlés eldönti, hogy méltányolja a véleményt, vagy nem - jelezte Simor András.

Milliárdokba került a bankoknak a négyórás átutalás

A bankok 15-20 milliárd forintot fordítottak a fejlesztésre ahhoz, hogy július 1-jével négy órán belül teljesüljenek az elektronikusan benyújtott banki átutalások a korábbi egy nap helyett - közölte Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke hétfőn Budapesten.

Az átutalások felgyorsítása alkalmából a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) rendezett sajtótájékoztatón Simor András, a jegybank elnöke emlékeztetett arra, hogy 2010-ben egy MNB-rendelettel indult a fejlesztés, amelyben a jegybank 2012. július 1-jei határidőt jelölt meg.

Patai Mihály hozzátette, a napközbeni átutalás egyben olyan előre hozott beruházásnak tekinthető, amit nem kell majd elvégezni az euró bevezetésekor.

Legeza Péter, a Giro Zrt. elnök-vezérigazgatója a hétfői tapasztalatokról elmondta: az első négyórás periódusban több mint 400 ezer átutalásból mindössze 250, azaz négy ezrelék nem volt sikeres. Az új rendszer napon belül ötszöri elszámolásra ad lehetőséget - tette hozzá Legeza Péter. A szakember szerint a vállalkozások számára például jelentős megtakarítás jelentkezik, hiszen az eddig a hónap elején, 2-án elindított bérátutalást most elég, ha 3-án utalják. Ugyanakkor a bankrendszer egy év alatt az MNB becslései szerint 5 milliárd forintot veszít az átutalások gyorsításával, ez az összeg az új rendszer beállásával évi 3 milliárdra fog csökkenni - jelezte a Giro Zrt. elnök-vezérigazgatója.