Félreérthette a piac a nemzetgazdasági miniszter adómódosításokról szóló bejelentését, amelyre látványos eséssel reagáltak a Mol-részvények - igaz, zárásra sokat ledolgoztak a mínuszból. A lapunknak nyilatkozó szakemberek azt hangsúlyozták, nem egyértelmű a társasági adókulcs megváltozatására irányuló kormányzati szándék. Mint azt Matolcsy György szavaiból elsőre értelmezni lehetett, az energiaszolgáltató és közmű cégek esetében 30 százalékra nőne a társasági adó, ami ezzel háromkulcsossá válna. (Jelenleg az 500 millió forint árbevétel alatti cégek 10, e fölöttiek 19 százalékos kulccsal adóznak).

A befektetőket meglepetésként érte a hír, hiszen a társasági adó emeléséről az energiaszektorban eddig nem volt szó, a Széll Kálmán terv 2.0-ban is csak annyi szerepelt, hogy a Robin Hoodnak nevezett nyereségadó kulcsát emelnék 8-ról 16 százalékra.

Kapcsolódó

Kevésbé emelik a Robin Hood adót

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint, a miniszter nem fogalmazott világosan, mert nem a társasági adó megemelését akarta bejelenteni, hanem a Robin Hood adó beolvasztását a társasági adóba, aminek kulcsa pedig 11 százalékra emelkedett, nem 16-ra, ahogy arról korábban szó volt. Ilyen értelemben éppen hogy alacsonyabb kulcsot állapítottak meg, mint amire a Széll Kálmán tervből következtetni lehetett. Vámosi szerint így a 11 és a 19 százalékos kulcsok összegeként jöhetett ki a Matolcsy által említett 30 százalékos társasági adó, ami annyit tesz, hogy a Robin Hood adót technikailag beolvasztják a társasági adóba.

Ennek költségvetési hatását még nem lehet pontosan kiszámolni - tette hozzá Vámosi, aki szerint a 16 százalékos kulcs 50-55 milliárd forintot hozott volna a büdzsének, a 11 százalékos új Robin Hood adóval pedig 40 milliárd forint lehet a bevétel. De azért nehéz ezt megbecsülni, mert az adóalanyok körét kiszélesíti a törvény a közműcégekre - húzta alá a szakértő.

Három értelmezés

Németh Dávid, az ING vezető elemzője szintén úgy látja, hogy legnagyobb valószínűséggel a Robin Hood adóval együtt érthette a miniszter a 30 százalékos társasági adót az energetikai és közműcégek esetében, de mivel nem fogalmazták meg világosan a szándékot, most mindenki csak találgat.

Németh szerint három értelmezése lehet Matolcsy bejelentésének: ha valóban különszámolják a Robin Hood adót a társasági adótól, előbbi a terv szerint 16 százalékra emelkedne, utóbbi az energia szektorban valóban 30 százalékra nőne, az nagyon durva módosítást jelentene az iparágra. Németh szerint ezért ez irreális változtatás lenne, amit valószínűleg a piac félreérthetett.

Az már benne lehet a pakliban, hogy a 8 százalékos kulcs megmarad a Robin Hood adó esetében, és ettől külön számolva megemelik a társasági adót, bár erről korábban semmilyen jelzés nem volt érkezett, ezért Németh Dávid is úgy véli, a legvalószínűbb, hogy technikailag egybe kell érteni a két adónemet, ez adja ki a 30 százalékos társasági nyereségadót.

Hogy jogilag hogyan kell mindezt elképzelni? Németh Dávid szerint a cégeknek mindegy is, hogy külön, vagy összevonva adóznak. A 30 százalékos kulcs egyébként ebben a szektorban nem kirívóan nagy, de nem is alacsony - tette hozzá a szakember.