A parlament hétfőn befejezi a rendes ülését, keddtől már rendkívüli ülésszakot tartanak, ennek ellenére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter most terjesztette be a 2015-ös költségvetést megalapozó újabb salátatörvényt. Az "egyes törvények a közpénzek szabályozásának módosításáról" szóló javaslat valójában az elmúlt hetekben elkövetett törvényalkotási hibák kiköszörülést és a "mutyizás" gördülékenyebbé tevését szolgáljak. A javaslatot kivételes eljárásban - magyarán rapid módon tárgyalják a képviselők.

A javaslat többek között módosítaná a távszerencsejáték szervezésnek szabályait. Az indokolás szerint nemzetközi trendeknek megfelelően a jövőben a távszerencsejáték (online-szerencsejáték) szervezőnek rendelkeznie kell a sportrendezvények sportfogadásban való felhasználásnak jogaival - magyarán szerződést kell kötnie a sportági szövetségekkel - mint például a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, hogy az őket érintő sporteseményekre fogadást lehessen kötni. A javaslat szerint a szerencsejáték szervező a szövetségnek fizetett jogdíjat a jövőben levonhatná a (szerencse)játékadóból - derül ki az indoklásból.

A jelenlegi szabályozás is ad kedvezményt a szerencsejáték szervezőknek, ám a költségeiket nem közvetlenül az adóból, hanem annak alapjából vonhatja le - hívja fel a figyelmet módosító javaslatában két MSZP-s képviselő. Harangozó Tamás és Tóth Bertalan szerint így viszont a jól árazott megállapodásokkal akár a teljes játékadó fizetési kötelezettségüket is lenullázhatnák a online szerencsejáték szervezésére jogot szerzett cégek. A szocialista képviselők szerint így akár a teljes 30-40 milliárd forintnyi adóbevétel az állam helyett "egyes kiváltságosok magánzsebeibe" vándorolhat.

Titkolózhatnak

Mindezt ráadásul teljes titokban tehetnék a sportszövetségek és a szerencsejáték szervezők, ugyanis a Varga Mihály vezette nemzetgazdasági tárca arra is javaslatot tett, hogy a sportági szövetségek működésével kapcsolatos adatok a jövőben ne legyenek nyilvánosak. Az indoklás meglehetősen sajátos: a sportági szövetségek civil szervezetként működnek, ezért az NGM szerint nem kell, hogy a működésével kapcsolatos adatok és szerződések nyilvánosak legyenek.

A valódi indokhoz a Harangozó-Tóth képviselői páros állhat közelebb: szerintük azért kell kivenni az információszabadságról szóló törvény hatálya alól a sportszövetségeket, hogy a online-szerencsejáték szervezővel kötött szerződések se lehessenek nyilvánosak. Nem nehéz a két javaslat között megtalálni az összefüggést, hisz az NGM egy csomagban terjesztette elő a két különböző törvény módosítását. Lobbiérdekeket sejt a javaslat mögött az LMP elnöke, Schiffer András is: a képviselő szerint így a szövetségeknek a sportcélú társasági adókedvezmények felhasználásáról sem kellene semmilyen adatot nyilvánosságra hozni.

54 milliárdos céges támogatást kaphatnak a sportszövetségek )a cégek ekkora adókedvezményt)

A 2015-ös költségvetés azzal számol, hogy a cégek mintegy 54 milliárd forintnyi közpénzt nem az államnak, hanem a sportszövetségeknek adnak támogatásként. (A cégek a támogatás összegével csökkenthetik adójukat és adóalapjukat.) Ha a  parlament kedden elfogadja Varga Mihály és a kormány javaslatát, akkor a közvélemény nem ismerhetné meg, hogy az adókból mely egyesületek kapták a legtöbb támogatást.