Az EU  a megtakarítási irányelvét 2003-ban fogadták el és 2005 óta alkalmazzák. Egyrészről így az uniós állampolgárok más tagállamban fenntartott bankszámláin fizetett kamatok nem kerülhetik el az adózást a számlatulajdonos otthoni országában, másrészt az adóhatóságok tudomást szerezhetnek az adófizetőik által külföldön fenntartott bankszámlákról, amelynek eredményeként vizsgálhatják, hogy az azokon elhelyezett pénzösszegek milyen jövedelemből származnak, illetve utánuk az adókat megfizették-e.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint azonban az irányelv alkalmazása az évek során több gyakorlati problémát és hiányosságot vetett fel. Nem minden tagállam vesz ugyanis részt az automatikus információcserében: Ausztria és Luxemburg az irányelv elfogadásakor, 2003-ban átmeneti mentességet harcolt ki magának az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ugyanakkor 35 százalékos kamatadót von le a betétek után fizetett kamatból. A magas adó azonban még mindig sokkal vonzóbb az adóelkerülők számára, mint a be nem vallott jövedelmek utáni adó és büntetések megfizetése, így Ausztria és Luxemburg - félig-meddig elismerten - az adóelkerülők unión belüli mentsvára lett. A tagállamok egyre fokozódó nyomására Luxemburg már korábban vállalta, hogy 2015. januártól áttér az automatikus információszolgáltatásra. Ausztria azonban az Irányelv mostani módosításáig kitartóan ellenállt ennek a nyomásnak.

Kapcsolódó

Könnyű kijátszani

Az irányelv alkalmazásának elkerülése ráadásul meglehetősen könnyű, miután az csak magánszemély bankszámla-tulajdonosokra terjed ki - mutat rá Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Ha ugyanis a magánszemély helyett egy, a tulajdonában lévő cég nyit bankszámlát, úgy rá az információcsere nem érvényes. Az ilyen cégek rendszerint EU-n kívüli adóparadicsomokban létrehozott offshore társaságok, amelyek a bankszámlán elhelyezett pénz után nem adóznak, és amelyek tulajdonosi szerkezete nehezen felderíthető.

Az egyre erősödő politikai nyomás, az adóelkerülés visszaszorítását követelő közhangulat és az automatikus információcsere elterjedése miatt azonban 2014 első negyedévében sikerült elfogadtatni az irányelv módosításait, amelynek értelmében 2017. január 1-jétől az EU-tagok állampolgárai akkor sem bújhatnak el hazai adóhatóságuk elől, ha elrejteni kívánt megtakarításaikat nem saját, hanem offshore társaságaik bankszámláján tartják. Az viszont egyelőre bizonytalan, hogy az unió miként és mikor fogja a szigorításokat kiterjeszteni azokra az EU-n kívüli államokra, amelyek eddig is csatlakoztak már a megtakarítási Irányelvhez az unióval kötött kétoldalú egyezmények útján.

Lista a cégformákról országokra lebontva

A módosításokat 2016. januárig kell a tagállami jogokba átültetni, de azok csak 2017. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek alapján a bankok kötelesek lesznek beazonosítani az offshore cégek által fenntartott bankszámláknál a cégek mögött lévő tényleges tulajdonosokat és ezt az információt a pénzintézeteknek az adóhatóságuk felé is továbbítaniuk kell, amely ezeket az érintett cégtulajdonosok adóhatóságainak küldik tovább.

A módosított irányelv egy listát is tartalmaz azokról az offshore cégekről - országonként felsorolva a releváns társasági formákat -, amelyeknél a tényleges tulajdonost ekként be kell majd azonosítaniuk, illetve cégükről információt szolgáltatniuk. Hasonló lista tartalmazza azokat az EU-tagállamokban alapítható speciális szervezeteket és intézményeket, amelyek esetében szintén a tényleges tulajdonost kell figyelembe venni az adatszolgáltatás érdekében.