Január-februárban is folytatódott a szabad forgalomba hozott cigaretta mennyiségének csökkenése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint. Az év első két hónapjában bő egymilliárd szál cigaretta került legális forgalomba, ami a 2013 azonos időszakához képest 30, 2012 január-februárjához viszonyítva pedig 42 százalékkal kisebb - igaz, 2011 első kéthavi adatát csak 7 százalékkal múlja felül. Mindez azt jelenti, hogy a forgalomból 2013 január-februárjához képest 435,5 millió szál, azaz közel 23 millió doboz cigaretta tűnt el.

Meglepő lehet, hogy ezzel párhuzamosan a szivar- és szivarkaforgalom lendületesen nőtt - igaz, így is eltörpül a cigarettapiac mellett. Az év első két hónapjában 90 millió darab került a boltokba, ami 70 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit, 2011-hez képest pedig ötszörös a növekedés.

A dohányfogyasztáson belül már jó ideje - takarékossági okokból - mind nagyobb a vágott dohány súlya, ez a trend az idén sem tört meg. A 0,9 millió tonnás fogyasztásidohány-forgalom az egy évvel korábbit 15 százalékkal múlja felül, 2011 azonos időszakához viszonyítva azonban több mint háromszoros mennyiségről van szó. A 2013-hoz viszonyított eltérésből saját sodrású cigarettára átszámolva - attól függően, hogy mennyire spórolós fogyasztóról van szó - 120-200 millió szál jön ki.

 

Meg kell jegyezni azonban, hogy 2011 januárja egyrészt extrém alacsony cigaretta- és vágottdohány-forgalmat mutatott, másrészt - amint arról már beszámoltunk - a szabad forgalomba helyezési statisztika nem tükrözi egy az egyben a valós fogyasztást, utóbbiról - legalábbis annak legális részéről - a jövedékiadó-bevételi adatok adnak tájékoztatást.

Kivitték a boltba, de még nem vették meg

A szabadforgalmi adatokat az adóraktárakból történő kitárolási mennyiségek adják (tehát arról a mennyiségről van szó, ami kereskedelmi forgalomba kerül, ami viszont nem egyenlő a ténylegesen értékesített/elfogyasztott mennyiséggel), az adóbevételi adatok viszont az egyes dohánygyártmányok adójegyei után keletkeznek (azaz az adó megfizetése az adójegy megvásárlásával történik).

Amennyiben adóemelés történik, a piac úgy reagálja le, hogy hirtelen megugrik a szabadforgalomba bocsátás (azaz a kereskedők raktárkészletet halmoznak fel) és egészen addig nem történik újabb (vagy nagyobb mértékű) kitárolás, ameddig az aktuális készlet el nem fogy. A trafiktörvény életbe lépésekor például az történt, hogy a július 15-éig el nem adott készleteket a gyárak visszavették a boltokból, majd újra kiszállították a trafikokba, a valós fogyasztást tükröző jövedékiadó-bevételek ugyanakkor viszonylag stabilak maradtak ebben az időszakban.

Tényleg nőtt az üzemanyagfogyasztás

A NAV üzemanyagforgalmi statisztikája éppúgy növekedést mutat, mint a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adatsora. Az adóhivatal szerint január-februárban motorbenzin-forgalom 4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ám még így is alulmúlta 2012 és 2011 hasonló időszakának adatát. A gázolajforgalom ennél tempósabban, 7 százalék felett nőtt és meghaladta a 2012-es szintet is. A szövetség tagvállalatai az első negyedévre a gázolajeladások 10 és a benzinforgalom 5 százalék feletti bővüléséről számoltak be. Wilde György, a MÁSZ főtitkára megjegyezte: 2013 első három negyedéve még az évek óta tartó forgalomzuhanás része volt, ez májusban állt meg, a növekedés azóta tart. Épp emiatt nem várható, hogy az első negyedévben tapasztalt tempó az év egészében is kitart majd, de 2014-ben így is több üzemanyag fogyhat, mint 2013-ban.

A cseppfolyós autógáz forgalma viszont csökkent, még a négyezer tonnát sem érte el az első két hónapban, ebben a tavaly két lépésben végrehajtott, összesen 100 százalékos jövedékiadó-emelés játszhatta a főszerepet.