Uniós szabályok magyar jogrendbe ültetésének látszó vegyes felvágottat nyújtott be a kormány pénteken a parlamentnek. A közös uniós adózási jogsegély szabályzása mellett ugyanis helyet kapott egy sor más ügy is, így a cégautóadó, a játékkaszinók adózása és a kisvállalati adó, a kiva módosítása is.

Adatokat kérhetnek

A szöveg fő attrakciója egy közös, uniós kapcsolattartás, amely egységesen szabályozza az adómegállapítási és behajtási jogsegély intézményét - utóbbi csak ráncfelvarrás, ilyen már van ugyanis. Az adómegállapítási jogsegély keretén belül az unió tagállamai megkereshetik egymás hatóságait, ha adott ügyben, adott társaságot illetően információt szeretnének kapni. A megkeresés csak olyan adatra irányulhat, amelyet máshogyan nem tud a hatóság megszerezni, vagyis a lustaságot nem orvosolja a rendszer. A megkeresett hatóság - ha egyébként saját jogszabályaiba és egyéb technikai akadályba nem ütközik a dolog - megadja az információt, sőt egy úgynevezett spontán adatszolgáltatás keretén belül más, érintett tagállamot vagy akár harmadik országot is értesít.

Kapcsolódó

Nagyjából úgy kell ezt az elektronikus rendszeren keresztül működő információátadást elképzelni, hogy a konkrét kérdésre megkapja  az adott állam a választ, az egyébként hasznos információk pedig egy közös vödörbe kerülnek.

Mielőtt egy adóhatósági Interpol képe rajzolódna ki előttünk, érdemes azt is figyelembe venni, hogy ez a rendszer vélhetően nem a gyorsaságról lesz híres. A megkeresést követően hat hónap áll ugyanis rendelkezésre, hogy a hatóság leszállítsa a kért információt.

Az adatcsere nem vonatkozik minden adónemre. Az áfa eleve kiesik, hiszen a közös áfairányelv rendelkezik a közösségi ügyletekre vonatkozó áfaösszesítő elkészítéséről. Szintén kiesik értelemszerűen a vám, de a jövedéki adó is. A tb-járulékok iránt sem lehet máshol kérdezősködni - talán nem igényel ez sem részletes magyarázatot.

Meglepetések a pakkban

A benyújtott törvényben azonban nem is ez a legérdekesebb, hanem az, amire nemigen következtetnénk az "adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól" elnevezés alapján.

Újfent módosítják például a kisvállalati adó szabályait. A kiva így már év közben is választható lesz, s egyéb kiegészítések is belekerültek a törvénybe, amelyeket a nagy sokára megkérdezett szakma szorgalmazott. Ilyen például az immateriális jószág és tárgyi eszköz értékének leírhatósága. A módosítás szerint tíz év alatt egyenlő részletekben lehet csökkenteni ezzel a pénzügyi eredményt. Emellett az is csökkentheti az eredményt, ha a zárókészlet állományának értéke az adóév végén kisebb, mint az előző év végén - az eredményből a különbözetet lehet levonni.

Sikerült beletuszkolni a csomagba a szerencsejáték törvény módosítását is, amely a játékkaszinók adózását degresszívvé teszi: ezek szerint a 30 százalékos adó csak tízmilliárd forintig fizetendő, az a fölötti részt már csak tíz százalékos teher sújtja. Ezzel az indoklás szerint a munkahelyteremtést támogatná a kormány.

A cégautóadóban is talált javítani valót a javaslatot jegyző nemzetgazdasági tárca: eddig is le lehetett vonni a cégautóadóból a gépjárműadót, ám ez csak akkor volt lehetséges, ha a tulajdonos és az üzemben tartó ugyanaz a személy volt. Hiszen az egyik adót a tulajdonos, a másikat az üzemben tartó fizeti. Tartós bérlet és operatív lízing esetében - egy éven túli ügyletnél - a cégautóadót nem a tulajdonos, hanem az autóhasználó fizetheti meg. Így abból le lehet vonni a gépjárműadót. Kisebb pontosítások jutottak még a jövedéki adóra, szja-ra és a társasági adó látványcsapatsportos kedvezményére is.