Ezzel a valaha volt egyik legnagyobb magyarországi adóügyi per zárult le, amelyben 50-60 milliárd forintnyi áfát és büntetést igényelt a cégtől az adóhatóság, és ennél valamivel több vagyont már le is zárolt az eljárás során.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szerdai jogerős döntésével megszüntette a NAV határozatát, amely alapján pénzt követelt a cégtől és kimondta, hogy a NAV nem használhatta volna azokat a bizonyítékokat, amik alapján adócsalással vádolta a társaságot, de még az alapján a bizonyítékok alapján sem mondható ki, hogy Gattyán-vállalkozás bármilyen adószabályt megszegett volna.

Kapcsolódó

Várható volt

A döntés várható volt, miután az Európai Bíróság tavaly decemberben Gattyán és a magyar adóhivatal vitájában úgy döntött, hogy - megerősítve a főtanácsnoka korábbi állásfoglalását - a magyar milliárdoshoz köthető, a livejasmin.com weboldalhoz kapcsolódó know‐how hasznosításával összefüggésben kötött licencszerződés célja nem az adóelkerülés volt.

Az akkori ítélet úgy fogalmazott, hogy "önmagában az a körülmény, hogy valamely lincenciaszerződést egy másik tagállamban letelepedett társasággal kötöttek meg, amely tagállam a licencbeadó társaság székhelye szerinti tagállaménál alacsonyabb általános héamértéket (hozzáadott érték) alkalmaz, további körülmények hiányában nem tekinthető visszaélésszerű gyakorlatnak." Ezzel eldőlt a közel két éves vita, melynek eredményeként felszabadíthatóvá vált Gattyán Magyarországon zárolt magánvagyona és a tulajdonában levő Docler-csoport vagyonelemei is.

A WebMindLicenses Kft-t és a teljes Docler csoportot is birtokló Gattyán a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2016 című kiadvány szerint 96 milliárd forinttal a 6. helyen áll a leggazdagabb magyarokat sorjázó listán.

Miről szólt vita?

Gattyán cége az erotikus szolgáltatásokat kínáló livejasmin.com weboldalhoz kapcsolódó know-how-t adott bérbe egy Lalib nevű portugál cégnek. WebMindLicenses (WML) és a Lalib közötti licencszerződés célja az adóelkerülés volt a NAV szerint, mert ezzel a magyar adójogszabályokat akarta kijátszani, miután a know‐how hasznosításához fűződő döntéseket ténylegesen továbbra is Gattyán hozta meg. A NAV különböző jogcímeken összesen 21,2 milliárd forint megfizetésére kötelezte a WML-t: hozzáadott érték adó címén 33 millió eurót (10,3 milliárd forint), adóbírság címén 25,6 millió eurót (7,9 milliárd forint), késedelmi pótlék címén pedig 9,6 millió eurót (2,9 milliárd forint) akart beszedni az adóhivatal.

A szexiparban piacvezetőnek is tartott "kukkulóslap" tulajdonosa magyar bíróságon támadta meg a döntést, majd az Európai Bírósághoz fordult. Keresetében azt is felvetette, hogy korrekt-e a magyar adóhatóság azon eljárása, amelynek keretében és az adójogi következmények megállapítása során egy párhuzamosan futó büntetőeljárás keretében folytatott titkos adatgyűjtés során beszerzett adatokat használjon fel.

Az Európai Bíróság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az adóhatóság egy párhuzamosan folyó és még le nem zárt büntetőeljárás keretében beszerzett bizonyítékokat felhasználhatja, feltéve, hogy az unós jog, és különösen a Charta által biztosított jogokat tiszteletben tartják. A WML-NAV ügy esetében az adóhatóság emberei a cég kommunikációit lehallgatták és az elektronikus levelezést is lefoglalták, márpedig ez a Bíróság szerint "a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog gyakorlásába történő beavatkozásnak minősül."

Az Európai Bíróság a magyar bíróság feladatául szabta meg, hogy megvizsgálja, a jelen ügyben teljesültek-e az unós követelmények, valamint hogy az így beszerzett bizonyítékokat az adóhatóság jogszerűen használta-e fel. Szintén a nemzeti bíróságoknak kell meggyőződnie arról, hogy a WML-nek lehetősége volt-e arra, hogy hozzáférjen ezekhez a bizonyítékokhoz és hogy meghallgatták-e a céget ezekkel kapcsolatban. Amennyiben a magyar bíróság a fenti kérdésekben törvénytelenséget állapít meg, akkor a bizonyítékokat ki kell zárni, a megtámadott határozatot pedig hatályon kívül kell helyeznie.

A Fővárosi Közigazgatási Bíróság most úgy döntött, hogy megszünteti a NAV határozatát, amiben 2009-2011 közötti áfát követel a Gattyán György cégétől - írta az Index. A magyar bíróság azt is megállapította, hogy nem volt rendben, hogy a NAV egy bűnügyi nyomozásban megszerzett titkos adatokat használt fel a közigazgatási eljárásában, ehhez ugyanis még akkor sincs joga a NAV-nak, ha a hatóság nyomozó szerve gyűjtötte be a bizonyítékokat. Ezért arra kötelezi a NAV-ot, hogy új eljárást kezdjen, amiben nem használhatja fel azokat a bizonyítékokat, amik alapján elindította az eljárást. Ugyanakkor azt is kimondta, hogy még ezek az adatok, vagyis a vállalati döntésekről szóló emailek és telefonok sem bizonyítják azt, hogy a WML adót csalt volna.

A NAV a 2012-re vonatkozó eljárását, részben valószínűleg a per miatt egyelőre szüneteltette, ezután viszont újra kell majd gondolnia, hogy mi alapján követel nem befizetett áfát a WebMindlIcensestől. Azt viszont a Gattyánék nem tudják, hogy mi lesz ezután, például, hogy visszakapják-e azt a vagyont, amit a NAV zárolt az ügy miatt. Hogy a nyomozás során lefoglalt dolgokkal, például az Andrássy utcai ingatlannak mi lesz, azt pedig végképp nem tudni, mert a cég elleni nyomozás még mindig tart.