Az új adóregisztrációs eljárás keretében az adóellenőrök már a kezdeti szakaszban igyekeznek kiszűrni a fiktív cégalapításokat. Ha a leendő ügyvezetők vagy többségi tulajdonosok − illetve a kezükben lévő más cégek − nagy összegű adótartozást halmoztak fel, nem kapnak adószámot, így a cégbíróság megtagadja a bejegyzést. A már bejegyzett fiktív cégek is aggódhatnak, őket az adószámuk azonnali törlésével büntetheti az adóhatóság − ha horogra akadnak.

Az újonnan alakult cégeknél az adóhatóság kockázatelemzést végez, és ha a társaság fennakad a rostán, részletes adatokat kell szolgáltatnia tevékenységére, működési feltételeire vonatkozóan. Ha az adatok nem elég meggyőzőek, az adóhatóság fokozott felügyelet alá vonhatja a vállalkozást, és elrendelheti az áfabevallás gyakoribb benyújtását, az alapul szolgáló bizonylatok bemutatását vagy a bevallások adószakértő általi ellenjegyzését.

Az ilyen típusú szankciókkal nyilván minden tisztességes piaci szereplő egyetért, az adózás rendjéről szóló törvény azonban általánosságban is sokkal keményebb szankciókat vezet be. Jelentősen növekszik ugyanis a kiszabható bírságok összege. A jelenleg általánosan alkalmazható 50 százalékos adóbírsághoz képest jövőre akár az adóhiány kétszereséig terjedő összeget is fizethet az, akinél a hiányt az adóhatóság megállapítja − ez a szándékos adóelkerülésnél, munkabérterhek be nem fizetésénél érvényes. Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.