Egyelőre legfeljebb csak a bevételi oldallal tervezhetnek a vállalkozások 2012-re, a költségekkel kapcsolatban még túl sok a kérdőjel - mondta a Napi Gazdaságnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Még ismeretlenek az adótörvények - bár információink szerint a költségvetési törvényben nem részletezett vállalkozói járulékalap szélesítés azt jelenti majd, hogy biztosítási kötelezettség alá eső vállalkozóknak a KSH által megállapított tárgyévi bruttó átlagkereset 75 százalékában állapítanák meg az új egészségbiztosítási járulékalapot. Vagyis lényegében kisebb összeggel ugyan, de visszaállítaná a kormány a korábban épp általa eltörölt lehetőséget, hogy a tételes bevallást nem vállaló vállalkozások a minimálbér duplája után fizessék meg a járulékokat.

Sok a kérdőjel

Kapcsolódó

Tisztázatlan a minimálbér emeléshez a vállalkozásoknak adandó állami kompenzáció igénybevételének lebonyolítása, de a kompenzáció mértéke is. A keddi Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) ülésen sem nyilatkozott egyértelműen a kormány nevében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arról, hogy pontosan mekkora összeg áll rendelkezésre kompenzációra és azt ki és milyen feltételek mellett vehetné igénybe.

A miniszter ugyanis arról beszélt tájékoztatójában, hogy a félszuperbruttóból 202 ezer forint után befolyó 92 milliárd forintnyi járulékbevétel fedezné a kompenzációs igényt. A költségvetés tervezetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) fejezetében azonban csak 85 milliárd forintot - 11 havi kompenzációnak megfelelő összeget - különítenének el. A munkaadók azonban továbbra is százmilliárd forintos nagyságrendű igényről beszélnek.

Nézetkülönbség a kompenzációról

A két álláspont közötti eltérés oka az lehet, hogy míg a munkáltatók nemcsak a minimálbér 92 ezer, illetve a garantált bérminimum 108 ezer forintos emeléséhez, illetve járulékterheinek kompenzálásához szeretnének állami támogatást, hanem az adójóváírás kivezetése miatt egészen bruttó 168 ezer forintos keresetig, addig az NGM eleve adottnak vesz számításaiban 5 százalékos béremelést, a bérajánlás kötelező teljesítését. A tárca ugyanis csak az öt százalék fölötti emeléshez adna 100 százalékos kompenzációt, de az öt százalékot a versenyszférának kellene állnia.

Ugyanakkor állítólag az NGTT ülésen elhangzott az is, hogy amennyiben még ezt az öt százalékot sem tudná kigazdálkodni a munkaadó, akkor a költségvetés állna helyt a munkaadó helyett. Azt azonban nem részletezte a miniszter, hogy ennek honnan lenne meg a forrása.

A héten megegyeznének

A munkaadók szintén ma, csütörtökön egyeztetnek az NGM-mel a kompenzáció módjáról, mértékéről, és szeretnének még a héten megegyezésre jutni - mondta Dávid. Tájékoztatása szerint a kompenzáció nemcsak a kötelező elemek kigazdálkodását segítené, hanem az a fölötti, még vesztes munkavállalók fizetéskiegészítését is annak érdekében, hogy a nettó kereset szinten maradhasson.  Egyelőre keresik a megfelelő technikát a kompenzáció igénybe vételéhez, de mindenképp olyan megoldást tartanának elfogadhatónak, amely egyrészt gyors, egyszerű, normatív módon igénybe vehető a vállalkozások részéről, és nem visszaigényelhetőségről szól.