Az elmúlt évek tapasztalatai - s nem utolsó sorban az aktuális események - alapján nem lehet nagyot tévedni azzal, hogy az idén sosem látott mélységekbe zuhanhatnak az adókedvezménnyel kombinált megtakarítási formák. Évek óta tartó folyamat, hogy egyre kevesebb magánszemély részesül ilyen kedvezményben - vagyis egyre kevesebben áldoznak erre -, az idén ráadásul akinek potenciálisan lenne is erre forrása, jó eséllyel végtörleszt. Vagy ad kölcsön hozzátartozójának erre a célra.

A teljes igénybe vett szja kedvezmény tavaly 650 milliárd forint volt, ami semmit nem jelent, hiszen ennek java része, 484 milliárd forint adójóváírás volt, további 126 milliárd forint pedig az adóterhet nem viselő járandóságok adója - ezek a jogszabály szerint automatikusan vonódnak, nem kötődnek a magánszemély vállalásához vagy konkrét döntéséhez.

Aprópénz megy megtakarításra

A többi kedvezémény összesen 40 milliárd forintot tett ki. Ezen belül 12,6 milliárd forint volt a családi adókedvezmény - ez még nem az Orbán-féle, hiszen az csak a jövő évi bevallásokban szerepel majd - és 9,4 milliiárd forint a lakáscélú hitelek törlesztőrészletéhez kapcsolódó kedvezmény.

E kettőt azért célszerű figyelmen kívül hagyni, mert a családi kedvezményt nem a megtakarítási hajalndóság miatt veszik igénybe, a lakáscélú kedvezmény pedig csak azért van a rendszerben, mert megszüntetése után még mindig van ennyi a rendszerben, majd 90 ezren vették igénybe tavaly, az érintetti kör és az érték is drasztikusan csökken évről-évre. (Amíg újra nem indul.)

Valójában az a kedvezmény, amely azt a célt szolgálja, a magánszemélyek megtakarítsanak, hosszabb távra gondolkodjanak, vagy legalább nem a pénzük azonnali felélése irányába hat, tavaly 13 milliárd forintot tett ki. Ez önmagában sem sok, összehasonlítva azonban azzal, hogy a teljes szja bevétel 1486 milliárd forint volt, ez semmi. (Az érintett pénztáraknak nyilván nagyon is sokat jelent az a befizetés, ami révén tízmilliárd forint adókedvezmény keletkezett, ám azt látni kell, hogy a 4,5 millió bevallást benyújtó magánszemély mindössze tizede érintett, ami arányában nagyon kevés. Ezzel együtt ez a harmadik legnépszerűbb kedvezmény az adójóváírás és az adóterhet nem viselő járandóság után.)

Stagnálás vagy döglődés

Az elmúlt négy év adatait nézve egyetlen pozitívum figyelhető meg: a válság nem zúzta szét itt a megtakarítási kedvet, sőt 2010-ben lehetnyi javulás is látható, a pénztári kedvezményeknél csak értékben, a nyugdíj-előtakarékossági számlánál azonban értékben és érintetti körben is. Valójában azonban inkább arról van szó, hogy annyira marginális volt ez a fajta kedvezmény az szja rendszeren belül, hogy inkább befolyásolja a magánszemélyek fizetési cetlije és a létező kedvezmény, mint bármi más. Egyértelmű, hogy van egy jól körülhatárolható kör, akinek a kedvezmény számít és ezt igyekszik is kihasználni minden évben. Mézesmadzag azonban kell.

Ez abban is megmutatkozik, hogy amint egy ilyen kedvezmény eltűnik a rendszerből, az érintett összeg nem jelenik meg más soron. A biztosításokhoz kapcsolódó szja kedvezmény például 2009 óta nem érvényesíthető, s ez nem azt a hatást hozta, hogy az adott összeg legalább bizonyos hányadban áttevődött más kedvezményekhez, hanem azt, hogy ahogy volt, eltűnt - persze biztosítást továbbra is kötnek emberek. Pedig ha más nem, a nyugdíj-előtakarékossági számla tudna még potenciális megtakarítókat és kedvezményre áhítozókat fogadni, de a pénztáraknál is csak a maximálisan igénybe vehető összeg ötödét teszi ki az átlag kedvezmény.

 

Megtakarításra sarkalló kedvezmények és igénybe vevőik
2007200820092010
Milliárd forintEzer főMilliárd forintEzer főMilliárd forintEzer főMilliárd forintEzer fő
Pénztári egyéni befizetések11,553210,25379,349610470
Nyugdíj-előtakarékossági számlára fizetés2,5242,5272,6293,133
Biztosításokhoz kapcsolódó kedvezmény23,580523,4780----
Forrás: NAV