Tíz éve az uniós pályázatok és vállalati fejlesztések világában mozgó szakemberként sok mindent láttam már, de még engem is érnek meglepetések. Talán az olvasó számára kevésbé érdekes, de a 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat és a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján a hazai kkv-k joggal számítottak arra, hogy Magyarország kormánya komolyan gondolja azt, hogy az uniós források elérését lehetővé teszi a vállalatok számára idén áprilistól.
Elmúlt az április, május és ma egy olyan hírt olvastam, ami a cikk a megírására késztetett: "A Miniszterelnökség a múlt héten azért nem engedett el két GINOP-pályázatot, mert a minisztérium technológiai fejlesztéssel kötötte össze a foglalkoztatotti létszám növelését - árulta el a fontos háttérinformációt a Napi Gazdaságnak adott interjúban Csepreghy Nándor".
Tudjuk, hogy a magyar delegációnak a GINOP tárgyalásokon azt sikerült elérnie, hogy feldolgozóipari kkv fejlesztéseket csak a foglalkoztatottak létszám emelkedésének ígéretével támogat Brüsszel.
Az ígéret, ha nem teljesül, akkor a kiadásokat a magyar költségvetés terhére fogják elszámolni. Azt is tudjuk, hogy sok esetben a technológia fejlesztéshez, nem párosul olyan mértékű létszámbővülés, amit a megállapodás feltételez. Ez egy tipikus csapdahelyzet. Mit kellene ebben az esetben tenni? Véleményem szerint meg kell hirdetni a menetrend szerint a pályázatokat, a kialkudott feltételek szerint és közben elkezdeni tárgyalni Brüsszellel a feltételek módosítása érdekében. Mindezek helyett a Miniszterelnöki hivatal válasza az, hogy a hivatalos kormányhatározatokkal szembemenve blokkolja a fejlesztési forrásokat, kockáztatva ezzel a költségvetési hiánycél betartását és a vállalati beruházások elindulását. Még ennél is rosszabb az üzenet, amit ezzel küld a gazdasági szereplőknek: nem kell betartani a szabályokat, hiszen azokat mi sem vesszük komolyan.
Boros Áron, közgazdász, EU támogatáspolitikai szakember