Kína összesen 56 milliárd jüant (2800 milliárd forint, több mint hat budapesti 4-es metró építési költsége) fordított az idei téli olimpiai játékok megrendezésére, annak ellenére, hogy a versenyek egy részét a 2008-as nyári játékra épített, felújított létesítményekben bonyolították le – írja a Financial Times. A pekingi rendezők megígérték, hogy az olimpiát „gazdaságosan” fogják lebonyolítani, ám sokat mond, hogy a kínai kormány nem sokat beszél a valóságos költségekről.

A brit üzleti laphoz azonban eljutott egy csomó beszerzési és tenderdokumentum, amelyek arra utalnak, hogy a hatóságok a "pénz nem számít" alapon szervezték meg a sporteseményt, a fő hangsúlyt a Peking világszintű presztízsének emelésére helyezve. A papírokból kiderül, hogy tucatnyi versenyhelyszín, és más létesítmény felépítésére, ezen belül például az olimpiai falu felújítására összesen 1,5 milliárd dollárt szántak, ám a valós költség legalább hárommilliárd lett.

Kapcsolódó

A hatóságok mindenáron el akarták kerülni, hogy az olimpikonok és a nézők körében berobbanjon a koronavírus-járvány, mi sokba került. Például 32 millió jüant fordítottak a légszennyezéssel kapcsolatos tanulmányokra és olyan időjárási megfigyelési rendszerekre, amelyek segítségével a versenyeket kék ég alatt tarthatták. Csak a kantinok ellenőrző rendszerei négymillió jüanba kerültek.

Természetformálás

A síversenyek Pekingtől 90 kilométerre lévő helyszínén sajnálatos módon nem esett elég természetes hó, így 10 milliárd jüant kellett költeni műhó előállítására. A régi igazság, miszerint Kínában nem gondolkodnak kicsiben, ezúttal is helyesnek bizonyult: egy egész hegyet és völgyet alakítottak át olimpiai sílétesítménnyé, amelyben csak a hógyártáshoz szükséges vizet pumpáló rendszer 755 millió jüanba került.

A további látványos projektek közül a gyorskorcsolyapálya építése 1,5 milliárd jüant emésztett fel, sífutóközpont kialakítására 653 millió jüant költöttek. A sportolók és kísérőik utazását segítő közlekedési fejlesztések egyike, a lesiklóversenyek helyszíne és az olimpiai falu között autópálya 16,3 milliárd jüanba került. Szükség volt némi gyorsvasúti fejlesztésre is, ami 6,7 milliárd jüant emésztett fel.

Minden rendben van vagy nincs

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy látja a „legfrissebb jelzések” alapján, hogy az olimpiai kiadások a tervezett költségvetés keretén belül maradtak. A két közlekedési projekt szerintük hosszú távú célokat szolgál, ezért nem része a rendezési büdzsének, ám az illetékes pekingi hatóság vezetője szerint a meglévő közlekedési létesítményeket az olimpia kedvéért újították fel.

Kalgan városa, amely a lesiklóversenyek helyszínét menedzseli és helyet ad néhány versenyszámnak, pénzügyi nehézségekkel küzd, miután hitelekből finanszírozta a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, például a repülőtér bővítését, utak és közlekedési csomópontok léítesítését, illetve egyes faluk lakosságának áttelepítését. Egy kitelepített lakos, akinek falujából olimpiai helyszínt csináltak, arról számolt be, hogy még mindig tartoznak neki 450 ezer jüanos kártérítése 70 százalékával.

A brit üzleti lap beszámolójának végén megemlíti, hogy az olimpia idejére kerítéssel választották el a versenyek helyszíneit a kínai főváros többi részétől. Beszéltek egy kiskatonával, akik a kerítés mellett őrködött. A szolgálatom hajnali hat órakor kezdődök és éjjel 11 óráig tart – mondta a katona. - Ez mindig így van Kínában, senki sem tud semmit tenni ellene.