Kutatás és innováció az európai zöld és digitális kettős átállás szolgálatában

A cikk szerzője Marija Gabriel az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről szóló, első beszédében egy erős, dinamikus kontinens jövőképét vázolta fel, amely képes leküzdeni a sürgető kihívásokat és mindeközben senkiről sem feledkezik meg. Az elnök - 170 üzleti vezető és befektető támogatása mellett - a jelenlegi törekvések fokozására szólított fel, és javaslatot tett a 2030-ra kitűzött uniós kibocsátási célérték 40 százalékról 55 százalékra történő emelésére.

E jövőkép középpontjában a kutatás és az innováció áll. Az európai zöld megállapodás elindításakor Európa kijelentette, hogy 2050-ig a világ első karbonsemleges kontinensévé válik, és ezzel egyidejűleg változatos biológiai sokféleségét és egyedülálló természeti környezetét is fokozott védelemben részesíti. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia támogatásával Európa új zöld növekedési pályára állt, aminek köszönhetően javulhat globális versenyképessége, szociális modellje pedig megőrizhető.

A sikerhez a zöld és digitális kettős átállás előttünk álló kihívásait innovációs lehetőséggé kell átalakítanunk. A kutatás és az innováció irányt mutat ehhez az ambiciózus menetrendhez. Kiemeli a lehetőségeket, feltárja az akadályokat és meghatározza a legfontosabb irányvonalakat, biztosítva az átláthatóságot, a társadalmi szerepvállalást és az előnyök igazságos megosztását az Európai Unióban.

A felhívás eredményeket fog hozni, mégpedig nem a távoli jövőben, hanem rövid- és középtávon, lehetővé téve a tartós változást. A felhívás a zöld megállapodás sikere szempontjából kritikus fontosságú 10 olyan terület köré szerveződik, mint a fenntartható energia, épületek és mobilitás, a tiszta iparágak, az élelmiszerrendszerek és a biológiai sokféleség. Emellett az erdőtüzekhez hasonló konkrét kihívásokkal is foglalkozik, célzott támogatást nyújtva az európai városoknak és régióknak, valamint a kutatási infrastruktúrák építéséhez.

Köztudott, hogy a technológia önmagában nem elégséges: a kihívásnak való megfeleléshez mélyreható változásokra és alkalmazkodásra van szükség életvitelünkben és szokásainkban egyaránt.

A koronavírusra reagálva az EU bebizonyította, hogy képes határozottan és egységesen fellépni, és erőforrásokat mozgósítani egy korábban elképzelhetetlennek tűnő, nagyszabású helyreállítási csomag érdekében. A válságból való kilábalással egyidejűleg kezelni kell az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat, az évszázad közepéig el kell érni a karbonsemlegességet, valamint védeni kell és helyre kell állítani Európa veszélyeztetett természeti környezetét és biológiai sokféleségét.

Az európai zöld megállapodás fokozza közös törekvéseink szintjét, ugyanakkor segítő kezet nyújt a polgároknak, a családoknak és a régióknak, hogy senki se maradjon le. Megszilárdítja Európa vezető szerepét, és követendő példát mutat a világ számára. A kutatás és az innováció nélkülözhetetlen iránymutatást nyújt, amelynek révén Európa továbbra is versenyben marad a következő technológiai áttörésekért folyó világszintű megmérettetésben, valamint lendületet ad az induló vállalkozásoknak és az innovátoroknak, ugyanakkor lehetővé teszi és megszilárdítja a társadalmi innovációt és az európai polgárok szerepvállalását.