2024 második negyedévében havonta átlagosan több mint 100 milliárd forint értékű használtlakás hitelt helyeztek ki a bankok. Ez hatalmas (56 százalékos ) ugrás az első negyedévhez képest, amikor havonta átlagosan 64,6 milliárd forint hitel engedélyezéséről döntöttek, és még nagyobb (150 százalékos) ugrás a 2023 második negyedéves adatokhoz képest, amikor havonta alig több mint 40 milliárdot hagytak jóvá.

A havi 100 milliárdos érték nominálisan rekordnak számít, ezt megelőzően pont 2 éve, 2021 június júliusában volt először és utoljára 90 milliárd forint felett az egy hónapon belül jóváhagyott használtlakás vásárlásra nyújtott hitelek értéke.

Csakhogy ugyanez reálértéken számolva már korántsem tekinthető csúcsidőszaki hitelezésnek, hiszen két év alatt a forint 24,5 százalékot veszített a vásárlóértékéből, vagyis a 101 milliárd forintos június hitelösszeg csak 81 milliárdos 2021-es értéknek felel meg. 

Ez lehet a magyarázata annak, hogy bár vannak lelkesítő hírek a használtlakás piac élénküléséről, arról még nem lehet beszélni, hogy nagyon pörögne a piac. A jelenség mögött minden bizonnyal a magas infláció alatt megsebzett fogyasztói bizalom, és a lakáshitel kamatok továbbra sem igazán vonzó alakulása húzódik meg. Az éven túli fix kamatozású használtlakás hitelek hitelköltség mutatója a mögöttünk álló negyedévben 6,7 százalék körül alakult, ugyanez az érték a 2021-es csúcs idején 4,36 százalék volt. 

Ennél is rosszabb képet mutat az új lakás vásárlásra megítélt hitelösszegek alakulása.

Ezeken a területeken a jelenlegi hitelezési szint nominálisan is elmarad a korábbi csúcsoktól. Az új lakás vásárlásra a II. negyedében adott havi 14,5 milliárddal szemben tavaly ugyanebben az időszakban 21 milliárd forint volt jellemző, és még az idei első negyedév 17 milliárdos értékéhez képest is visszaesést jelent. 

Ugyanez igaz az építésre és bővítésre, illetve a felújításokra nyújtott hiteleknél is, ami azért is jelentős probléma, mert ezek az építőipari szegmensek a klasszikus magyar építőipari mikro- és kisvállalkozások számára a legfontosabb húzóágazatot jelentik. A mesterek számára azonban nem jó hír, hogy a II. negyedéves építési és bővítési hitelösszegek átlagosan havi 15, a felújításra adottak pedig 17 milliárdra rúgtak, mindkét érték nominálisan is jóval elmarad a korábbi évek 20-23 milliárd forintos csúcsértékeitől. Ennél is nagyobb baj, hogy II. negyedéves értékeke mindkét szegmensben elmaradnak az I. negyedévestől is, vagyis a rövid távú tendenciákban sem látszik még a kilábalás. Erre elsősorban az lehet a magyarázat, hogy az április elején beharangozott lakossági otthonfelújítási támogatás egyfajta kivárást hozott ebben a szegmensben. A pályázati feltételrendszer összetettsége miatt az őszi hónapok előtt nem is lehet arra számítani, hogy nagy számú államilag támogatott felújítási hitelt tudnának kihelyezni a bankok, ezután viszont komoly felfutás várható. 

Ennél valamivel jobb képet mutat az építőanyag forgalom, ami némi reménnyel kecsegtetheti a szektor vállalkozásait,

mert ez sokkal közvetlenebb, csaknem real time mutató, mint a tényleges lehívást és a kivitelezéseket néhány hónappal megelőző MNB hiteladat. Az építőanyag kereskedelemben piacvezető Újház Zrt. adatai szerint a második negyedévben a legjobban a szerkezetépítésben használt árucsoport forgalma emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, ez 38 százalékos mennyiségi növekedést mutatott. Ez azért jó hír, mert az adat új építkezések megkezdésére utal. Ráadásul mindez nem párosul áremelkedéssel, sőt ebben az árucsoportban az árak 10,5 százalékkal, azon belül a tégla és más falazóelemek ára 14 százalékkal csökkent egy év alatt. Hasonló a helyzet a tetőfedő anyagok esetében is, ebben az árucsoportban az értékesítés mennyisége 21 százalékkal emelkedett, miközben az árak 11,5 százalékkal csökkentek. 

Kedvező a helyzet a júliusban indult lakossági energiahatékonysági támogatást lehívni készülők számára is. A homlokzati szigetelésben leginkább használt hőszigetelő anyagok értékesítési volumene a támogatást megelőző kivárás miatt 9,4 százalékkal csökkent, de vele együtt 4,5 százalékkal csökkent ezeknek az anyagoknak az ára 2023 II. negyedévéhez képest, így a piac a vásárlók szempontjából kedvező pozícióban várja a támogatás miatt várhatóan szeptember-októberben felpörgő keresletet. 

(A cikk szerzője, Juhász Attila az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.)