A K&H Bank 2024 harmadik negyedévében készült felmérése szerint a 30-59 év közöttiek a lakásbiztosítást használják leggyakrabban ingatlanjuk védelmére, illetve az anyagi károk mérséklésére. A válaszadók 80 százaléka lakásbiztosítással védekezik, ami a legjelentősebb arány a különböző megoldásokat nézve. Az átlagtól a magas jövedelműek tértek el felfelé, a körükben 87 százalék volt ez az arány. A közepes jövedelműeknek 77, az alacsony keresetből élőknek már csak 67 százaléka említette első helyen a lakásbiztosítást. 

A több pénzből élők természetesen nyitottabbak a drágább, de többet kínáló szerződések megkötésére. Szintén logikus, hogy a saját lakásban élőknek gyakrabban van biztosítása, mint azoknak, akik nem a saját otthonukban laknak. A bérelt lakások esetén csak a megkérdezett 54 százaléka számolt be arról, hogy az ingatlanra biztosítást kötöttek.

Kapcsolódó

A szomszédok összefogásában - mármint abban, hogy figyelnek egymás lakására - főként a falvakban élők bíznak. Ezt a védelmi módszert a legkisebb településeken lakók 77 százaléka említette, míg a budapestiek körében csak 59 százalék volt ez az arány. Ez a módszer is népszerűbb a magasabb jövedelműek körében.

Biztonsági ajtók és őrző-védők

A biztonsági ajtók, rácsok említése még 2023-ban nagyot javult a korábbi évekhez képest. Ezt a védelmet országos átlagban idén az emberek közel 43 százaléka említette, míg a Budapesten élőknél 67 százalék volt ez az arány. A házőrző kutyák tartását 42 százalék említette – ez a nők körében 49 százalékos arányt ért el, míg a falusiak 62, a házban élők 55 százaléka bízik az ember legjobb barátjában, ha javai védelméről van szó.

A védekezés egyéb módszerei közül a hatósági emberek közterületi járőrözésében a megkérdezettek 42 százaléka bízik. Ennél magasabb ez az arány a községekben és a házban élőknél. A közterületek biztonsági kamerás megfigyelése viszont főleg Budapesten népszerű: a fővárosban élők 53 százaléka bízik ebben a módszerben szemben a 35 százalékos országos átlaggal.

Örvendetes változás a szén-monoxid-riasztó készülékek népszerűségének növekedése. Míg tavaly ezt a védekezési módszert csak a megkérdezett 25 százaléka tartotta fontosnak, idén 33 százalékra nőtt ez a mutató. A nagyobb jövedelműek és a magasabb végzettségűek az átlagosnál is jobban figyelnek ezeknek a riasztóknak a használatára. A tűz- és füstjelző készülékek népszerűségi mutatója a tavalyi 17 százalékról 23 százalékra ment fel.

A K&H felmérésének egyik legfontosabb tanulsága, hogy alacsonyan maradt a semmilyen lakásbiztosítással nem rendelkezők aránya: ahogy az elmúlt három-négy évben, úgy idén is 15 százalék volt.