Kóczián Balázs - Sisak Balázs, MNB

Az utóbbi években a magyarországi háztartások nettó pénzügyi megtakarítása magas volt, ami a hitelfelvétel visszaesése mellett a pénzügyi követelések jelentős bővülésére is visszavezethető. Az év elején több befektetési szolgáltatónál feltárt visszaélés (brókerbotrányok) módosíthatta a háztartások befektetési döntéseit. A különböző megtakarítási formák között az elmúlt években egyre népszerűbb állampapírok változását tekintjük át részletesen, mivel elképzelhető, hogy a brókercégek körüli nagyobb bizonytalanság hatására a lakosság növelhette a biztonságosabbnak tartott megtakarítási formákban, például állampapírokban tartott megtakarításait.

Tovább nőtt a háztartások állampapír állománya

Február óta egyre népszerűbbek az állampapírok a háztartások körében, szemben a közvetlenül előtte megfigyelt átmeneti stagnálással. Ennek hátterében több tényező, többek között a lakossági állampapírok kedvezőbb hozama, valamint a brókercégek körüli bizonytalanság állhat. Számottevően nőtt 2012 eleje óta a lakosság állampapír- és befektetésijegy-megtakarítása. E két megtakarítási forma 2014 közepéig közel azonos mértékben bővült, majd a háztartások állampapír-vásárlása kissé mérséklődött, miközben a befektetési jegyeké tovább nőtt.

Ugyanakkor az év végéhez közeledve a befektetési alapok egyre kisebb mértékben bővültek tovább, miközben februárt követően a lakossági állampapírok ismét nagyobb teret nyertek, és július végéig több mint 430 milliárd forinttal bővültek.

A lakossági állampapír-vásárlás ismételt felfutásában több tényezőnek is szerepe lehetett:

  • Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. még a brókercégek körüli visszaélések napvilágra kerülése előtt, februárban emelte a legnépszerűbb lakossági állampapíron - a július végi adatok alapján a lakosság birtokában lévő 2765 milliárd forint értékű állampapírból 1457 milliárd forint Kamatozó Kincstárjegy volt - elérhető kamatot. Ennek hatására a Kamatozó Kincstárjegyek kamatelőnye emelkedett a hasonló futamidejű bankbetétekkel szemben, amit tovább fokozott a betéti kamatok enyhe mérséklődése. Emellett a hosszabb lejáratú Prémium Magyar Államkötvények hozamprémiuma is nőtt.
  • A februárban és márciusban befektetési szolgáltatókkal kapcsolatban felmerült visszaélések a biztonságosabb állampapír-megtakarítások felé terelhették a lakossági megtakarításokat.
  • Segített az ÁKK által korábban indított, a lakossági állampapírok nagyobb mértékű értékesítésére támaszkodó finanszírozási stratégia, hiszen az állampapírok ismertsége és hozzáférhetősége is támogathatta az állampapírok felfutó bővülését.
  • Szerepe lehetett az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által, a DRB bankcsoport betétesei részére kifizetett kártérítésnek is. Ennek kapcsán a végelszámolás alá került intézeteknél tartott bankbetétek összegét kapták vissza az ügyfelek, akik korábbi lekötött betéteik egy részét biztonságosabb állampapírokba helyezhették
  • A lezárt devizahitelekhez kapcsolódó kártérítést az ügyfelek már megkapták, aminek egy része szintén a lakosság állampapír-vásárlását támogathatta.
Forrás: MNB
Kép: Kattintson a nagyításhoz!

Érdemes megjegyezni, hogy uniós összevetésben a háztartások közvetlen állampapír-állománya viszonylag magasnak számít. A lakosság állampapír-állománya Magyarországon az elmúlt években számottevően emelkedett, a háztartások 2011 és 2014 vége között mintegy 5 százalékponttal növelték állampapír-állományukat, ami így érdemben meghaladja a legtöbb uniós ország szintjét.

A befektetési jegyek állománya csökkent, de a háztartások közvetett állampapír-állománya nőtt

Idén februárt követően az emelkedő lakossági állampapír kereslettel ellentétben a befektetési jegyek állománya mérséklődni kezdett. A háztartások a befektetési alapok esetén a megtakarítási döntésük során vélhetően a visszatekintő hozamot veszik figyelembe, amely a hosszú hozamok év eleje óta tartó enyhe emelkedése mellett mérséklődhetett. Így a befektetési alapok közül a piaci hozamok alakulásától leginkább függő pénzpiaci alapok csökkentek a legnagyobb mértékben, de február óta a kötvényalapok állománya is mérséklődött.

Az utóbbit részben magyarázhatja, hogy az ÁKK által megemelt lakossági állampapír hozamok arra ösztönözték a lakosságot, hogy állampapír vásárláson keresztül közvetlenül finanszírozza az államot. Továbbá a brókercégek körüli bizonytalanságok is mérsékelhették a befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások állományát. Azonban azok a tények, hogy a csaknem 4000 milliárd forintot kitevő teljes befektetésialap-állomány csak kismértékben, és már korábban megkezdődött lassuló trend mentén csökkent, hogy továbbra is kötvényalapokban van a legtöbb lakossági forrás, illetve hogy a lakosság az elmúlt hónapokban újra növelte befektetési jegyeinek állományát, arra utalnak, hogy a brókercégekkel kapcsolatos visszaélések szektor szinten csak kismértékben befolyásolhatták a megtakarítási döntéseket.

Forrás: MNB
Kép: Kattintson a nagyításhoz!

A lakosság közvetlen állampapír-állománya mellett a közvetett állampapírok is bővültek az elmúlt negyedévekben - így a teljes háztartási finanszírozás június végére az államadósság 21,5 százalékára emelkedett. A lakosság közvetlen állampapír-tulajdona az elmúlt hónapokban tovább emelkedett, miközben a befektetési alapokban a háztartások mérsékelték megtakarításaikat. Ahogy arra korábbi cikkünkben (Kékesi, Zsuzsa - Kóczián, Balázs - Sisak, Balázs: A lakossági portfólióátrendezés szerepe az állam finanszírozásában. in: Hitelintézeti szemle, 14. évfolyam 1. szám) rámutattunk, érdemes a lakosság közvetlen állampapír-megtakarítása mellett a lakosság közvetett állampapír-vagyonának alakulását is megvizsgálni. Erre a felhasznált adatok miatt negyedévente van módunk. Mivel a közvetlen lakossági finanszírozás mellett a közvetett is tovább bővült, így a lakosság teljes, közvetlen és közvetett állampapír-állománya 2015 közepén a GDP 17,1 százalékára nőtt, ami az államadósság 21,5 százalékát teszi ki.

A lakosság nettó pénzügyi vagyona sokat nőtt

A háztartások nettó pénzügyi vagyona a válság óta a GDP 93 százaléka fölé emelkedett, ami egyrészt hiteltörlesztésre, másrészt a pénzügyi eszközök bővülésére vezethető vissza. A háztartások a válság után a jövedelmi helyzetük romlására illetve a pénzügyi feltételek szigorodására pénzügyi eszközeik felhalmozásával és az eladósodás visszafogásával válaszoltak.

Az állományi adatokban a devizahitelek átértékelődése miatt csak 2010 után tükröződött a hiteloldali alkalmazkodás, míg 2015 elején a lakossági hitelekkel kapcsolatos elszámolás érdemben csökkentette a háztartások hiteltartozását. Az elmúlt pár évben a pénzügyi eszköz oldalon a növekmény jelentős részét átértékelődés magyarázza, ugyanakkor a lakosság pénzügyi eszközfelhalmozása is számottevő volt. Az utóbbin belül az állampapír-állomány bővülése és a befektetési jegyekben tartott megtakarítás nőtt a legnagyobb mértékben. Az alacsony hozamkörnyezetben a relatív magas állampapírhozamok kedvező és kockázatmentes befektetési lehetőséget kínálnak a háztartások számára, ezért az állampapírok népszerűsége a következő időszakban is megmaradhat.

Forrás: MNB
Kép: Kattintson a nagyításhoz!

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai.