Ugyanolyan forgatókönyv szerint "bonyolították le" a felszámoló cégek pályáztatását, mint korábban a  trafikosokét és  földbérlőkét: a pályázati anyagokat ugyanis immár senki sem tudja megtekinteni, miután ezeket visszaküldték az érintetteknek, s ezzel egycsapásra lehetetlenné vált annak eldöntése, hogy milyen színvonalú pályázatokat utasított el vagy fogadott be a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH). A pályáztatás ugyanakkor ebben az esetben is jórészt szubjektív módon zajlott: az írásos anyagok értékelése során ugyanis szinte minden jelentkező megkapta a maximális pontszámot, a felszámolói listára kerülés így a szuibjektív, és nem ellenőrizhető értékelés során dőlt el. Ezt a hivatal fel is vállalta. Ennek fényében viszont a 15-20 vesztes cégnek teljesen értelmetlen fellebeznie a döntés ellen, hiszen a szubjektív döntés felülvizsgálata lehetetlen - és amúgy támadhatatlan.

A KIH honlapján megjelent felszámolói lista érdekessége, hogy azon csak cégnevek szerepelnek, az amúgy szükséges "kelléknek" számító két felszámoló neve nem. Így nehéz helyzetbe kerülhetnek a felszámolásokat elrendelő bíróságok is, hiszen - elvileg - nem tudják ellenőrizni azt, hogy a számítógép által "kidobott" felszámoló cég valóban rendelkezik-e olyan szakértővel, aki a folyamatot le is tudja vezényelni. (A Parlament egyébkénrt az elmúlt héten fű alatt módosította a csődeljárásról  és felszámolási eljárásról szóló törvényt. Ebben többek közt  az is szerepel, hogy a bíróságok a korábbi gyakorlattal ellentétben immár nem térhetnek el a gépi kijelöléstől, tehát akkor sem jelölhetnek mást a felszámolásra, ha a számítógépes listából kijelölt cég alkalmatlan a feladatra.)

Egyéb érdekesség is akad

A Napi.hu értesülései szerint az egyik vesztes pályázó iratbetekintést kért a pályázati iratokba a Közigazgatási és Igazságügyi Hivataltól. A KIH ezt elutasította. De, hogyan!? Válaszlevelükben ezt írják: "A szakmai értékelő lapot az értékelő bizottság nem bocsátotta a Hivatal rendelkezésére, így annak vonatkozásában iratbetekintést engedélyezni nem áll módunkban."  Ez lényegében azt jelenti, hogy nincs a döntéshozó és kihírdető KIH birtokában az értékelő bizottság határozata, vagyis mintegy behunyt szemmel hoztak határozatot arról, hogy kit vesznek fel a hivatalos névjegyzéskbe, s kinek a jelentkezését utasították el.

Ha hihetünk - s miért nem hihetnénk - a Kunfalvi Zoltán igazságügyért felelős elnökhelyettes által aláírt levélben foglaltaknak, akkor a KIH olyan döntésért vállal felelősséget, amelynek részleteit nem ismeri, amelynek részleteiről sem a hivatal, sem annak vezetői nincsenek tisztában. Ez azért példa nélküli még a mostani "rezsiharcos" időkben is...

Mit mond a jogász?

A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V.12.) kormányrendelet 4. § (1) bekezdése szerint a felszámolók névjegyzékét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) vezeti, a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos közigazgatási döntéseket a közigazgatási eljárási törvény (Ket.) szerinti eljárásban ez a szervezet hozza.

A kiírt pályázatok értékelését a 3. § (4) bekezdése alapján kilenctagú, különböző szervezetek által delegált bizottság végzi. Az értékelő bizottság a 3. § (5) bekezdésében többször hangsúlyozottan javaslatot tesz a KIH felé, amely javaslatot jegyzőkönyvbe foglalja és indokolással látja el.

A javaslat a magyar nyelv általános szabályai szerint azt jelenti, hogy szakmai/egyéb szempontok szerint valakiket elfogadásra ajánl az értékelő bizottság. Fentiekből következik, hogy az értékelő bizottság nem dönt, csak javaslatot tesz; a döntést a KIH hozza meg.

E körben szigorúan el kell különíteni a döntéshozó közigazgatási szervet és a döntést alátámasztó anyagokat készítő szakmai/egyéb grémiumokat. Ez utóbbiak által készített anyagok - amennyiben a közigazgatási szerv ezekre alapítja döntését - bizonyítéknak minősülnek, amelyeket az ügyfél az eljárásban, illetve azt követően is jogosult megismerni.

Mindezek miatt a javaslatot tartalmazó jegyzőkönyv fogalmilag nem tekinthető a döntés tervezetének, hiszen az értékelő bizottságnak nincs döntési hatásköre. A kormányrendelet egyetlen helyen sem említi, hogy az értékelő bizottság javaslata a KIH-re nézve kötelező lenne, ennélfogva a javaslattól a KIH el is térhetne akár.

A végzés egyrészt arra hivatkozik, hogy az értékelő lapok nem állnak a döntéshozó rendelkezésére, a megküldött jegyzőkönyv tekintetében pedig arra, hogy az a Ket. 69. § (1) bekezdés a.) pontja szerinti döntéstervezetnek minősül, így abba iratbetekintés nem eszközölhető.

Alkotmányossági aggály is felmerül

Az értékelő lapok tekintetében a kormányrendelet nem írja elő, hogy azt is meg kellene küldeni a KIH számára, így az azokba való betekintés nem érhető el. Ezzel kapcsolatban azonban felmerül némi alkotmányossági aggály, ugyanakkor ez az aggály közigazgatási perben nem oldható fel, arra kizárólag alkotmányossági panasz keretében kerülhetne sor.

A jegyzőkönyv kiadásának megtagadása azonban jogszabálysértő, hiszen az értékelő bizottság javaslata nem tekinthető döntéstervezetnek, ezért a végzés alappal támadható. Az értékelő bizottság ugyanis nem veheti át a közigazgatási szerv ügydöntésre vonatkozó hatáskörét, ilyen jogot számára a kormányrendelet nem biztosít. Azzal, hogy a végzés döntési tervezetnek minősíti a bizottság javaslatát, kvázi kimondja, hogy nem a KIH, hanem a bizottság dönt. Ezt azonban a Ket. 19. § (3) bekezdése nem teszi lehetővé, hiszen a közigazgatási szerv hatáskörét nem ruházhatja át, azaz a döntési jogot a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervnek kell gyakorolnia.