Az Élhető Hegyvidékért Egyesület által márciusban indított petíció kiállt a zöldterületek védelméért, miután tudomásukra jutott, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere hat terület övezeti átsorolását kérelmezte a Fővárosi Önkormányzatnál 

A civil kezdeményezők azt írták, hogy

az önkormányzat több terület átminősítését kezdeményezi a fővárosnál, ami 11.000 négyzetméter erdő beépíthetővé tételét jelenti a Rácz Aladár utcánál és a Hegyhát úton. Petíciót indítottunk, felkérjük Karácsony Gergelyt és a Fővárosi Közgyűlést, hogy ne szavazza meg az átminősítéseket.

Az aláírásgyűjtés kezdeményezői szerint azért van szükség a tiltakozásukra, mert a Fővárosi Önkormányzat eddig beépíthetetlen erdőterületeket akar lakóövezetté átminősíttetni, nagyrészt a kerület hegyoldalában, míg ellentételezésül három másik, eddig beépíthető területet minősíttetnének át erdővé, illetve közparkká, de a felajánlott ingatlanokat megtekintve látható, hogy azok összeválogatása mindössze egyetlen célt szolgált, mégpedig azt, hogy a hegyoldali beépítések ellentételezéséül fel lehessen mutatni őket:

az önkormányzat több terület átminősítését kezdeményezi a fővárosnál, ami 11.000 négyzetméter erdő beépíthetővé tételét jelenti a Rácz Aladár utcánál és a Hegyhát úton. Petíciót indítottunk, felkérjük Karácsony Gergelyt és a Fővárosi Közgyűlést, hogy ne szavazza meg az átminősítéseket.

Hozzáteszik, nemcsak a kerület, de a főváros tiszta levegőjének egyik utolsó biztosítéka, hogy a zöldterületek zöldek maradjanak, ezért kérik Karácsony Gergely főpolgármestert és a Fővárosi Közgyűlést, hogy ne adjon helyt a XII. kerületi Önkormányzat kérésének, és ne tegye lehetővé eddigi zöldterületek beépíthetőségét.

A Hegyvidék tételesen cáfol

A fővárosban a Hegyvidéken a legmagasabb az erdő- és zöldterületek aránya, a zöldterületek kialakítása és a beépíthetőség tekintetében az országos és fővárosi előírásoknál is szigorúbbak a kerületi szabályok - egészíti ki az előzményeket az Építészfórum cikke, amely teret ad a XII. kerületi önkormányzat városrendezési és főépítészi irodájának vezetője, Szabó-Kalmár Éva mondandójának. A Hegyvidéki Önkormányzat közleménye tételesen cáfolja a petíció állításait.

Ennek lényege, hogy a kertvárosias, hegyvidéki lakóterületeknél például az önkormányzat által előírt minimális zöldfelületi arány magasabb, mint amit a fővárosi szabályozás a Margitszigeten előír, és a Hegyvidéki Önkormányzat az elsők között alkotta meg a fák védelméről szóló rendeletét, és szigorú előírások vonatkoznak a beépítésre szánt területeken a fák kivágására és pótlására is.

Miközben az építkezések miatt tavaly és tavalyelőtt közel ezer fát vágtak ki a kerületben, addig ugyanebben az időszakban 2820 új fa ültetését írták elő az építkezéseken, az önkormányzat pedig további 1350 fát telepített a befizetett fapótlási díjakból.

Az elmúlt években tehát az építkezéseken kivágott fák mennyiségéhez képest több mint négyszer annyi fa ültetését írta elő az önkormányzat a Hegyvidéken.

Miért kezdeményezte a kerületi Önkormányzat a Fővárosnál a módosításokat?

Mert a fővárosi terv több esetben nem veszi figyelembe, hogy mi a valóság - hangsúlyozza a XII. kerületi önkormányzat városrendezési irodavezetője. A kerület azonban a valós, a természetben meglévő állapothoz szeretné igazítani a fővárosi tervet, mivel az a terület, amely a főváros szerint beépíthető lakóterület, a valóságban közpark és erdő. 

A konkrétumok

A kerület kezdeményezi a Melinda út-Rácz Aladár úti átkötés és környezetének átsorolását. Ez a 2000 négyzetméteres aszfaltozott terület a fővárosi tervekben közpark övezetben van. A természetben viszont egy aszfaltozott út szeli ketté a területet, melynek esetleges megszüntetése sok lakóban felháborodást keltene. Az önkormányzat az út jogi kialakítása mellett döntött, biztosítva annak megtartását. Igaz, hogy az út két oldala közpark besorolású, de itt a terepviszonyok miatt sem játszótér, sem közpark nem alakítható ki. Mérete és meredeksége miatt az erdészet sem erdőként tartja számon.

Fontos kiemelni, hogy a kérdéses út helyett a fővárosi tervekben évtizedeken át egy rossz, környezetvédelmi szempontból is vállalhatatlan út nyomvonal szerepelt, mely gigászi támfalrendszert és egy, még a pesti oldalról is látható viadukt megépítését és a területen található erdő kivágását jelentette volna. A hegyvidéki képviselő-testület mostani övezet átsorolási javaslata ezzel szemben megteremtené a lehetőséget, hogy a Rácz Aladár út meglévő, érintett szakaszát legálisan, a környezetet óvva kiépíthesse az önkormányzat.

Nézzük a Hegyhát úti telket. Ez az ingatlan régebben a fővárosi és a kerületi tervekben is egy önkormányzati tulajdonú építési telek volt. A fogaskerekű lehetséges nyomvonalának biztosítása miatt viszont közpark besorolású lett a terület, ami a Hegyhát út, Ordas út és egy építési telek közé ékelődött be. Mivel azonban ez a tervezett nyomvonal végül kikerült a tervek közül a közparki átsorolás indokolatlanná vált, ezért a korábbi övezeti besorolás visszaállítását kezdeményezzük.

Mi van a másik kalapban?

Például egy olyan, a fővárosi terv szerinti építési telek, amelynek beépítése az erdészet szerint is nyilvántartott erdőt tartalmaz, ahol a megközelítést biztosító út kiépítése miatt is rengeteg fát kellene kivágni. Ezen a telken valóban erdő található. Továbbá több olyan fővárosi terv szerinti beépíthető telek, ami közvetlen erdőterülethez kapcsolódik, vagy olyan főváros szerint beépíthető telek, melyen közpark található.

Ezeknél az ingatlanoknál a Hegyvidéki Önkormányzat szándéka hosszú távon biztosítani a növényállomány fennmaradását.

A számok nyelvén

Ezekkel az övezeti átsorolásokkal összességében nem csökken a zöldterületek aránya a kerületben, a biológiai aktivitás érték viszont nő - állítja a XII. kerületi önkormányzat városrendezési irodavezetője. Az építési lehetőségeket megvizsgálva véleménye szerint elmondható, hogy a módosítás a jelenlegi fővárosi tervhez képest közel 3000 négyzetméterrel csökkenti a beépíthetőséget a Hegyvidéken.

Mint írják, a felvetődő aggályokat ugyanakkor komolyan veszi a kerület vezetése, ezért az átsorolási javaslatok környezeti vizsgálattal is kiegészülnek annak érdekében, hogy a főváros a városrendezési és környezetvédelmi szempontok alapos mérlegelését követően hozhassa meg döntését.