A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az európai egységes piac immár 21 éve az európai gazdasági integráció legfőbb pillére. Egy olyan vívmány, amely nem csupán segít átvészelni az öreg kontinensnek a világgazdaság viharait, hanem új lehetőségeket is teremt polgárai számára. Ma már 28 tagállam tekinti közös gyermekének, melyre egyaránt büszkék Zágrábtól Berlinen át Stockholmig. Az egységes piac ugyanakkor még közel sem kész mű, a benne rejlő lehetőségek további kiaknázása pedig a válság éveiben különösen fontos feladat.

Az egységes piac jelentősége

Az a szoros gazdasági együttműködés, amely mentén az egységes piac megszületett, nem csupán múlt időbe tette a háborús konfliktusokat Európában, hanem az új globális világrendben lehetőséget teremtett a kontinens számára, hogy kulcsszereplő maradhasson a világ vezető gazdasági hatalmai között.

Gazdasági jelentőségén túl a belső piac számos előnyt nyújt polgárainak a mindennapokban. Ma már bárki tanulhat más uniós országban, diplomáját elismertetheti és más tagállamban megszerzett nyugdíjjogosultságát itthon élvezheti. A napról napra növekvő mobilitás − 2010 végén már 13 millió uniós polgár élt a lehetőséggel és legalább egy évet töltött más tagállamban − azt mutatja, hogy az egységes piac sikere töretlen. Nem léteznek határok az európai közösségen belül a mintegy 20 millió kis- és középvállalkozás számára sem. Mégis, miközben a hőn áhított gazdasági növekedés egyik fő forrásának számít, a húszas éveibe lépett egységes piac egyre népszerűtlenebb.

E paradox helyzet megoldásához látni kell, hogy az egységes piac kínálta lehetőségekre ma is számos bürokratikus ballaszt nehezedik. A nemzeti hatóságoknak, hivataloknak egyre több határon átnyúló ügyet kell megoldaniuk, a nemzetközi jogsegélynyújtás során pedig nehéz feladat megtalálni a hatáskörrel rendelkező partnerhatóságot egy másik országban, időigényes és költséges a postai levelezés és a nyelvi korlátokat is át kell hidalni.

A polgárok és a vállalkozások képviselői mindebből pedig annyit látnak, hogy az ügyintézés lassú, lehetőségeiket csak nehezen tudják kihasználni. Például egy külföldön szolgáltatást nyújtó cég adatainak vagy egy Magyarországon munkát vállaló külföldi személy megfelelő képzettségének ellenőrzése már önmagában is embert próbáló feladat. Mindeközben valamennyi uniós polgár természetes elvárása az, hogy biztonságos szolgáltatásban részesüljön és jogszerűen működő vállalkozásokhoz fordulhasson az unió bármely tagállamában.

A Belső Piaci Információs Rendszer szerepe

A problémák áthidalására és a belső piaci elvek érvényesülésének elősegítésére jött létre a Belső Piaci Információs Rendszer (Internal Market Information System − IMI). Az IMI egy az interneten keresztül elérhető szoftver, amelynek használatával a tagállamok minisztériumai, kamarái és egyéb hatóságai a külföldi partnereikkel közvetlenül tudnak kommunikálni, ezáltal lényegesen hatékonyabban végzik a határokon átnyúló ügyintézést.

A magyar kormány idén júniusban fogadta el az ezzel kapcsolatos jogszabálycsomagot, és az erről szóló általános vitán szeptemberben én mutathattam be a Parlamentben a rendszer főbb elemeit és azok gyakorlati hasznát. Néhány nappal ezelőtt pedig az Országgyűlés 320 képviselője − párthovatartozástól függetlenül, ellenszavazat és tartózkodás nélkül − támogatta, hogy bizonyos törvényeket hangoljunk össze ezzel az új információs rendszerrel.

A bevezetés óta a rendszert használó hatóságoknak már nincs szükségük a papíralapú levelezésre, rendkívül gyorsan tudnak a felmerült kérésekre reagálni. Míg az átlagos nemzetközi jogsegélyügyek intézése hónapokig is eltarthat, a statisztikák szerint az ebben a rendszerben feltett kérdések 70 százalékát legfeljebb két héten belül megválaszolják hatóságok.

Ezáltal a szabad mozgás lehetőségével élő polgárok és vállalkozások időt − és nem mellékesen pénzt − takarítanak meg, hiszen a tevékenységükhöz szükséges követelmények teljesülését a hatóságok akár személyes közreműködésük nélkül is gyorsan, hatékonyan tudják felügyelni. A rendszer jótékony hatását pedig várhatóan további területekre lehet kiterjeszteni: elérhető közelségbe került például az is, hogy a közokiratok valódiságának ellenőrzéséhez ne legyen szükséges azok felülhitelesítése vagy más külön igazolás kiállítása sem.

Közelebb hozni a polgárokat az EU-hoz

Az IMI bevezetésének sikere kiválóan mutatja, hogy az elsődleges feladatunk most a már létező előnyök jobb kiaknázása. Különösen fontos ez a Polgárok európai éve során, amikor az EU és polgárai kapcsolatát igyekszünk még szorosabbra fűzni. Remélem, az IMI és az ahhoz hasonló − a polgárok és vállalkozások sikereit egyaránt elősegítő − kezdeményezések nem csupán az egységes piac népszerűségét hozzák majd vissza, hanem segítenek újraépíteni az emberek bizalmát az Európai Unió egésze iránt.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára