Gattyán György nagyot nyert az adóhatóság ellen. Az Európai Bíróság megerősítve a főtanácsnoka korábbi állásfoglalását ítéletében kifejtette: a magyar milliárdoshoz köthető, a livejasmin.com weboldalhoz kapcsolódó know‐how hasznosításával összefüggésben kötött licencszerződés célja nem az adóelkerülés volt.

A csütörtökön (december 17-én) nyilvánosságra hozott ítélet így fogalmaz: "önmagában az a körülmény, hogy valamely lincenciaszerződést egy másik tagállamban letelepedett társasággal kötöttek meg, amely tagállam a licencbeadó társaság székhelye szerinti tagállaménál alacsonyabb általános héamértéket (hozzáadott érték) alkalmaz, további körülmények hiányában nem tekinthető visszaélésszerű gyakorlatnak." Ezzel eldőlt a közel két éves vita, melynek eredményeként felszabadíthatóvá vált Gattyán  Magyarországon zárolt magánvagyona és a tulajdonában levő Docler csoport vagyonelemei is.

Kapcsolódó

A WebMindLicenses Kft-t és a teljes Docler csoportot is birtokló Gattyán a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2015 című kiadvány szerint 90 milliárd forinttal a 6. helyen áll a leggazdagabb magyarokat sorjázó  listán.

Gattyán cége az erotikus szolgáltatásokat kínáló livejasmin.com weboldalhoz kapcsolódó know-how-t adott bérbe egy Lalib nevű portugál cégnek. WebMindLicenses (WML) és a Lalib közötti licencszerződés célja az adóelkerülés volt a NAV szerint, mert ezzel a magyar adójogszabályokat akarta kijátszani, miután a know‐how hasznosításához fűződő döntéseket ténylegesen továbbra is Gattyán hozta meg. A NAV különböző jogcímeken összesen 21,2 milliárd forint megfizetésére kötelezte a WML-t: héa címén 33 millió eurót (10,3 milliárd forint), adóbírság címén 25,6 millió eurót (7,9 milliárd forint), késedelmi pótlék címén pedig 9,6 millió eurót (2,9 milliárd forint) akart beszedni az adóhivatal.

A szexiparban piacvezetőnek is tartott "kukkulóslap" tulajdonosa magyar bíróságon támadta meg a döntést, majd az Európai Bírósághoz fordult. Keresetében azt is felvetette, hogy  korrekt-e a magyar adóhatóság azon eljárása, amelynek keretében és az adójogi következmények megállapítása során egy párhuzamosan futó büntetőeljárás keretében folytatott titkos adatgyűjtés során beszerzett adatokat használjon fel.

Az Európai Unió Bírósága ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az adóhatóság egy párhuzamosan folyó és még le nem zárt büntetőeljárás keretében beszerzett bizonyítékokat felhasználhatja, feltéve, hogy az unós jog, és különösen a Charta által biztosított jogokat tiszteletben tartják. A WML-NAV ügy esetében az adóhatóság emberei a cég kommunikációit lehallgatták és az elektronikus  levelezést is lefoglalták, márpedig ez a Bíróság szerint "a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog gyakorlásába történő beavatkozásnak minősül."

Az Európai Bíróság a magyar bíróság feladatául szabta meg, hogy megvizsgálja, a jelen ügyben teljesültek-e az unós követelmények, valamint hogy az így beszerzett bizonyítékokat az adóhatóság jogszerűen használta-e fel. Szintén a nemzeti bíróságoknak kell meggyőződnie arról, hogy a WML-nek lehetősége volt-e arra, hogy hozzáférjen ezekhez a bizonyítékokhoz és hogy meghallgatták-e a céget ezekkel kapcsolatban. Amennyiben a magyar bíróság a fenti kérdésekben törvénytelenséget állapít meg, akkor a bizonyítékokat ki kell zárni, a megtámadott  határozatot pedig hatályon kívül kell helyeznie.