A KSH nyilvánosságra hozta az első negyedéves GDP részletes adatait, ami a nyers 0,9 százalékos növekedés után is tudott meglepetéssel szolgálni. Már maga a 0,9 százalékos év/év alapú növekedés messze elmarad a várakozásoktól, de ami igazán riasztó, hogy az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal csökkent a GDP értéke. A kormány válságtanácskozást is összehívott az előzetese adatok láttán, a miniszterek, államtitkárok egymás kezébe adták a kilincset - árulta el egy gyenge pillanatában az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) illetékes államtitkára, ám Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szinte visszakézből cáfolta volna, hogy a tanácskozás válsághangulatú lett volna.

Már az előzetes adatok ismeretében sejthető volt, hogy az uniós pénzcsapok elzáródása okozta a hatalmas visszaesést. Az előző uniós ciklus pénzei már nem, az új ciklus pénzei még nem érkeztek megy a magyar gazdaságba. Az eddig érkezett mintegy tízezer milliárd forintnyi uniós támogatás viszont ahhoz kevés volt, hogy oly mértékben megerősítse a magyar cégeket, hogy folyamatos tőkeinjekció nélkül tudjanak növekedni - magyarul a kedvező európai gazdasági környezetben is versenyképtelenek.

Persze, lehet hivatkozni azon, hogy az uniós pénzek jelentős része nem a cégekhez került, hanem betonba öntötték, ami részben igaz is, de vizsgálatok bizonyítják, hogy egy területen van igazán versenyképességnövelő értéke a uniós támogatásoknak: az infrastrukturális beruházásoknál.

A most nyilvánosságra hozott részletes ágazati adatok még elkeserítőbbek: az hogy az uniós támogatásoktól ezer szállal függő építőipar 28 százalékkal csökkent, nem is meglepő. De lefele húzta a GDP-t az ipari termelés is - miután néhány autógyár az év első hónapjaiban strukturálta át termelését -, ami gyártósorok átmeneti leállításával járt. Ez a magyar gazdaság másik problémájára, a homogenitás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az április előzetes adat szerint viszont a termelés 5,4 százalékkal nőtt - vagyis a második negyed biztatóbban indult.

Csak az idegenforgalom

A mezőgazdaság 3,5 százalékos csökkenése nem meglepetés, akkora ingadozás simán belefér a szezonalitás által okozott mozgásba. Ráadásul a mezőgazdaság szempontjából az első negyedév szinte irreleváns. Ebből még lehet eső is, hó is az év végére.

Egyedül a szolgáltatások tartották életben a növekedést: a GDP első negyedévi 0,9 százalékos növekedéséhez a szektor 1,6 százalékponttal járult hozzá. Ez viszont újabb kérdőjeleket vett fel a kormány "újraiparosítási" politikájával kapcsolatban. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben.

Ennek ismeretében már érhető, hogy a kormány a cafeteria átalakítása kapcsán miért erőlteti Szép-kártya kizárólagosságát és szünteti meg az étkezési utalványt. Ebbe a sorba illik bele az éttermi áfacsökkentés is, ugyanis a magyar gazdaságot az első negyedévben valóban csak az angol bulituristák és a belföldi Szép-kártyás nyaralók mentették meg az összeomlástól.

Már jön az elemzői nyugtató

Az első elemzői vélemények is alátámasztják, hogy átmeneti jelenségről van szó, az ipari termelés felpörög és az uniós pénzek is újra el kezdenek csordogálni - vagyis akár megelégedetten hátra is dőlhetnek az illetékesek, hisz a 2018-as választásokig minden a legnagyobb rendben lesz. És hátra is dőlnek majd, ezt borítékolhatjuk.

Ez azonban csak önáltatás, hisz az uniós pénzek egyszer csak elfogynak, 2020-ban, 2022-ben, és akkor szembesülhet az ország, hogy rossz irányba mentünk. Hiába az elköltött tízezer milliárd forint, a helyzet nem változott: a magyar gazdaság egy versenyképtelen, korrupcióval sújtott, leszakadó gazdaság marad az Európai Unió perifériáján, félúton Ázsia felé.