Belházyné Illés Ágnes - Leszkó Erika
Az MNB - világ számos jegybankjához hasonlóan - rendszeresen bocsát ki emlékérméket az ország jelentős történelmi, kulturális, természeti értékeiről, évfordulóiról való megemlékezés céljából. A magyar jegybank 1968 óta bocsát ki ilyeneket, melyek rendszerint nemesfémből (arany, ezüst) készülnek, de 1980 óta nem nemesfém emlékérméket is készít. Többségük kétféle kivitelben készül, verdefényes (brilliant uncirculated - BU) és tükörfényes (proof - PP) technológiával. Az emlékérme a forgalmi érméhez hasonlóan törvényes fizetőeszköz, így szerepel rajta az értékjelzés, a "FORINT" és a "MAGYARORSZÁG" felirat, a verési évszám és a "BP." verdejel.
Az emlékérmék rendelkeznek a törvényes fizetőeszköz kötelező alaki kellékeivel - ezzel a kibocsátó a megemlékezés ünnepélyességét, az adott esemény, kulturális, természeti érték fontosságát kívánja hangsúlyozni. Bár az emlékérmék a névértékük erejéig törvényes fizetőeszközök, a mindennapi fizetési forgalomban jellemzően nem bukkannak fel, hiszen elsősorban gyűjtési, ajándékozási, megemlékezési célból bocsátják ki azokat. Az emlékérmékhez a gyűjtők nem a fizetési forgalomból, hanem a különböző érmeforgalmazással foglalkozó cégeken keresztül juthatnak hozzá.
Az MNB kizárólag a Magyar Pénzverő Zrt.-n keresztül bocsátja ki az emlékérméket. A Magyar Pénzverőtől - mint az emlékérmék hivatalos, elsődleges forgalmazójától - 2014-től névértéken lehet megvásárolni az új kibocsátású színesfém- és ezüst emlékérméket, továbbá a nemesfém emlékérmék olcsóbb alapanyagú, színesfém változatát. A jegybank a névértékes értékesítés biztosításával az emlékérmék kultúra- és értékközvetítő szerepét kívánja erősíteni. A kedvezőbb vásárlási feltételek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az emlékérmék a lakosság szélesebb köréhez juthassanak el.
Emlékérmékkel összetéveszthető érmek
A különféle eseményekről, évfordulókról megemlékező, törvényes fizetőeszköz funkcióval rendelkező emlékérmék mellett, a gyűjtői piacon a törvényes fizetőeszköz funkcióval nem rendelkező emlékérmek, medálok is megtalálhatóak. Az emlékérem, illetve medál formájában, anyagában, előállítási módjában hasonló lehet az emlékérmékhez, azonban - mivel nélkülözi a törvényes fizetőeszköz funkcióhoz kapcsolódó kötelező alaki kellékeket - nem kötődik hozzá kibocsátói garancia.
Az elmúlt időszakban jelentősen megszaporodtak a kereskedelmi forgalomban azok a - névértékkel nem rendelkező, törvényes fizetőeszköznek nem tekinthető - emlékérmek, melyek az MNB által kibocsátott - névértékkel rendelkező, törvényes fizetőeszköz funkcióval bíró - emlékérmékkel tematikájukban vagy képi megjelenésükben jelentős hasonlóságot mutatnak, így a laikus vásárlók által könnyen összetéveszthetők az MNB által kibocsátott emlékérmékkel.
A vásárlók megtévesztésére alkalmas eljárás az is, amikor az MNB által kibocsátott érméket átalakítják, módosítják (például az érmét bearanyozzák vagy az érme egyik oldalának képi motívumait festéssel megváltoztatják). Mivel a módosításnál a névértéket, a "forint" feliratot és a "Magyarország" feliratot tartalmazó oldal jellemzően változatlan marad és csak a másik oldalt alakítják át, a vásárlók azt hihetik, hogy ezen érméket az MNB a kereskedelmi hirdetésben szereplő formában bocsátotta ki.
Az érmegyártás technológiája
Egy új érme elkészítése a művészi munkával kezdődik. A művész először az érme két oldalának grafikai terveit készíti el, majd ennek alapján az egyes érmeoldalak terveit gipsztányéron is kifaragja. A gipszmintáról műgyanta másolatot készítenek a verdében, amelynek mintáját egy úgynevezett redukálómarógép - spirális mozgással letapogatva -, a gyártani kívánt érme méretének megfelelően belemarja egy acélhengerbe. Az így kapott verőszerszámot - melyet apatőnek neveznek - a verde vésnökei kézi munkával korrigálják. A verőtövek verés során elhasználódnak, de a végleges apatővel szükség szerint újabb verőtövet készíthetnek. Az érmeoldalak végleges apatövei biztosítják a forgalmi- és emlékérmék esetében, hogy évtizedeken keresztül történő gyártásnál is ugyanúgy nézzenek ki az érmék, mit a korábbiak.A vésnöknek nemcsak a fémmegmunkálás technológiáit kell ismernie, hanem rendkívüli kézügyességgel és művészi képességgel is rendelkeznie kell. Nem véletlen, hogy számos vésnök vált utóbb neves tervezőművésszé, akiknek a munkája az eltelt évtizedek során a magyar éremművészetben is meghatározóvá vált (Berán József, Reményi József, Iván István, Kósa István).
Napjainkban a mechanikus redukálógépeket felváltják a CNC marógépek, melyek rendkívül gyorsan, gazdaságosan és pontosan végzik el az apatő első változatának gyártását. Ez azt jelenti, hogy a gipsztervről nem kell másolatot készíteni, mivel a lézeres beolvasó egység három dimenzióban, digitálisan archiválja a gipszterv plasztikáját. Korszerű szoftver segítségével a CNC gép kezelője, a vésnökökkel együtt számítógépen javítja ki a digitalizált terv kivitelezési hibáit, és a verési szakemberekkel közösen állítja be a gyártható plasztikai magasságokat. A szükséges módosításokat követően a CNC marógép elkészíti az apatő első változatát. A szoftveres korrekció nagymértékben csökkenti a vésnöki munkát, így a szerszámgyártás idejét is.
A két érmeoldal verőtöveit vákuumkemencében 900 Celsius-fokra hevítik, majd gyorsan lehűtve megedzik. A forgalmi érmék gyártásakor a lapkákat automatikusan adagolja a verőgép. A kisebb szériában vert emlékérmék lapkáit azonban rendszerint kézzel helyezik a verőgyűrűbe. A forgalmi érméket gyártó verőgépek ütésenként 100-200 tonnás erővel, percenként 6-800 veretet gyártanak le. Egy-egy verőtővel egymillió darab pénzérmét is lehet verni.
Az emlékérmék - amelyek anyaga legtöbbször nemesfém - a forgalmi érméknél jóval kisebb, néhány ezres mennyiségben készülnek, különleges felületi kivitelezésben és jellemzően nagyobb méretben. Ebből következően egy-egy emlékérmét 200-2000 tonnás erővel, többszöri ráütéssel lehet csak elkészíteni.
Szigorodott a szabályozás
Az MNB által kibocsátott emlékérmék és forgalmi érmék védelme, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatok visszaszorítása érdekében az MNB módosította az érmék utánzatairól szóló rendeletét, az utánzatkészítésre vonatkozó előírások szigorításával, továbbá bizonyos tevékenységek korlátozásával.
A jogszabály alapján érmeutánzatnak minősül minden olyan tárgy (például érem, medál, zseton, kellékpénz) vagy képi ábrázolás, amely a forintérmék egészének, valamely részletének vagy tematikájának felhasználásával készül, és így alkalmas lehet arra, hogy forintérme látszatát keltse, függetlenül a méretétől, anyagától, színétől és a rajta megjelenő képi elemektől. A 36/2014-es (IX. 25.) MNB-rendelet az eddigieknél jóval szélesebb körben határoz meg tiltó szabályokat az érmeutánzatok készítésére vonatkozóan és szűkíti az MNB engedélye nélkül készíthető érmeutánzatok körét.
| TILOS | SZABAD |
| Az MNB által kibocsátott emlékérmével vagy forgalmi érmével összetéveszthető vagy azokhoz képi megjelenésében hasonlító utánzatot készíteni. | Az MNB által kibocsátott forgalmi érméről fémből az értékjelzést és "forint" feliratot egyidejűleg nem tartalmazó utánzatot készíteni, ha méretei és alapanyaga eltér a forintérmék méretétől és alapanyagától. |
| Az MNB által kibocsátott emlékérme tematikájával azonos tematikájú utánzatot készíteni, az adott emlékérme kibocsátásától számított egy évig. Fém alapanyagból az egy év leteltét követően sem készíthető emlékérméről utánzat az MNB hatósági engedélye nélkül. | Az MNB által kibocsátott forgalmi érméről fémből az értékjelzést és "forint" feliratot is tartalmazó utánzatot készíteni, ha a középpontjában legalább hat milliméter átmérőjű lyukasztás található, legfeljebb hatszögletű vagy nemesfémből készül. |
| Fémből a "forint" feliratot és értékjelzést egyidejűleg, valamint a "Magyarország" feliratot tartalmazó utánzatot készíteni. | Nem fém alapanyagból a méretre, a formára és az alapanyagra vonatkozó megkötés nélkül utánzatot készíteni, amennyiben az utánzat a forintérmékkel nem téveszthető össze vagy azokhoz képi megjelenésében nem hasonlít. |
| A forint forgalmi érmék méretéhez hasonló méretekkel rendelkező, valamint a forintérmék alapanyagával megegyező fémötvözetekből utánzatot készíteni. | Elektronikus formában, valamint papír vagy egyéb nem fém alapanyagon illusztrációként utánzatot készíteni. |
| A forintérmék egyedi képi elemeit kereskedelmi célból módosítani, így például befestett, aranyozott forintérméket árusítani. | |
| Az érmeutánzaton és az érmeutánzathoz kapcsolódóan bármely formában (például a csomagoláson, a hirdetésekben) az "érme", "emlékérme" kifejezést használni. | |
| Forrás: MNB | |
Fontos változás a szabályozásban, hogy az utánzatkészítési előírások már nemcsak a forgalomban lévő bankjegyekre és érmékre, hanem a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegyekre és érmékre is kiterjednek.
Ha pedig valaki olyan érmeutánzatot szeretne készíteni, amely eltér a szabadon készíthető utánzatokra vonatkozó követelményektől, az elkészítéséhez az MNB engedélyét kell kérni. Az engedélyezési eljárás díjmentes, a kérelmet az MNB rendeletének mellékletében szereplő formanyomtatványon az MNB központi levélcímére kell beküldeni.
Az utánzatkészítésre vonatkozó szabályok betartását az MNB kiemelt figyelemmel kíséri. A rendeletben meghatározott szabályok betartását a jegybank hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja, és szabályszegés esetén jogosult szankciókat is alkalmazni. Az így kiszabható bírság összege százezertől akár kétmilliárd forintig is terjedhet.
A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai.