A főváros vezetése április közepén tárta fel a nyilvánosság számára a Népliget megújítására kiírt ötletpályázat munkáit. Az Építészfórum véleménycikkében úgy véli, több szempontból is ellen-Liget projektként értelmezhető a pályázat stratégiai terve, szemben az állami gigaberuházással, melynek koncepcióját zárt ajtók mögött készítették elő. A főváros mindezt annyira komolyan gondolja, hogy egy parkhasználati felmérést is indított, melyben kikérte a lakosság véleményét, igényeit és elképzeléseit.

Mindemellett az új építkezések helyett a zöld területek fejlesztésén van a hangsúly.

A városvezetés egy merőben másfajta természetfelfogást akar képviselni a Népliget projekttel, ami szembemegy az utóbbi évek kiemelt beruházásaival.

Senki nem megy szívesen a Népligetbe

A Városliget részben felújított része a lap szerint arra mutat rá, hogy az elmúlt 13 év kormányzati várospolitikája a külföldi turistáknak, valamint a (felső)középosztálynak kedvez. Az is árulkodó a cikk szerint, hogy  a közterületet felszabdalták: a rendszerváltás után a Critical Mass felvonulások rendszeresen a Városliget Nagyrétjén értek véget, ám ezt mostanra a rekreáció és a családi fogyasztás váltotta fel.

A Népligetben mindennek azonban nyoma sincs: amellett, hogy inkább emlékeztet egy elhagyatott erdőre, rendkívül rossz hírben is áll – írja a lap. A terület az utóbbi időben a prostitúcióval, a droghasználattal és az erőszakkal vált eggyé. Ezek a devianciák pedig rendre visszatérő elemek, ha a parkról folytatnak párbeszédet.

Évtizedek óta rossz lehet az elképzelés

Az ötletpályázat látványterveiben az a közös, hogy mindegyik jómódú fiatalokat és kisgyermekes családokat képzel el a terület közönségeként. A lap véleménye szerint a felmerülő társadalmi problémákat természetesen fedik el a tervek, és normalizálják a rendszerváltás óta párttól független konszenzust, hogy kit látnak az anyagi helyzetétől függően a társadalom tagjaként és kit nem.

A lap megemlíti Mistetics Bálint 2021-es írását, ami a hajléktalanság stigmatizálásának problémáját járja körül. Az írás arra mutat rá, hogy a főként az aluljárókban megjelenő hajléktalanság hogy fedi el a lakhatási válság valódi mértékét.

A strukturális problémák kezelése helyett rendvédelmi és építészeti eszközöket vetnek be a probléma kezelésére: átépítik és éjszakára bezárják az aluljárókat.

A Népliget területén ugyanakkor magának a térnek a stigmatizálása fedi el az embereket.

Perényi Roland tanulmánya szerint ez a megítélés az előző századforduló óta jelen van. Mint ahogy a lap tanulmányából idézi, ,, mintha a kimondottan az alsóbb társadalmi rétegek számára konstruált közpark valamiféleképp megrekedt volna ebben az állapotában”, ezért nem sikerült sosem javítani a liget megítélésén.

Másfajta koncepcióra lenne szükség

A lap szerint a pályázat díjazott tervei depolitizáltságot tükröznek: ugyan a közterek lehetnek a jövőben másmilyenek, a látogatóik ugyanazok maradnak az elképzelések alapján, arra mutat rá, hogy hiányzik belőlük a társadalmi vízió.

Ugyanakkor a lap megemlíti, készült olyan koncepció, ami rámutatott, hogy az esztétikai kérdések mellett a tervezési folyamat újragondolása is nagyobb hangsúlyt igényel, ha a valóban az a cél, hogy a Népliget ismét széles körben elréhető köztér legyen. Ezt a koncepciót a bírálóbizottság negatívan értékelte. Márpedig a lap szerint minél több olyan köztérre lenne szükség, amelyek az egyre dráguló városban ellenpólusai a dzsentrifikációnak, és azoknak is épül valami, akiknek egyre nehezebb a megélhetésük, vagy akik nem jutnak munkához.

Így tennék rendbe a Népligetet

Lezárult a Népliget tájépítészeti ötletpályázata, amelyre tizenhat pályamű érkezett – közölte Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán. Bővebben--->