Főleg a Google, az Apple és Starbucks révén robbant ki az elmúlt években az a vita a multinacionális vállalatok azon gyakorlatáról, hogy a profitjuk utáni adót rendszerint alacsony adókulcsú, rendszerint adóparadicsomnak minősített országban fizetik meg, miközben azok az országok, ahol a tevékenységük révén hatalmas profitot termelnek, rengeteg adótól esnek el. A vita fellángolásának a válság is adott egy löketet, amikor kormányok a krízis hatásainak kezelése érdekében rendre megszorításokhoz, köztük adóemelések eszközeihez nyúltak.

Az EB-t emellett vélhetően az úgynevezett LuxLeaks projekt is lépéskényszerbe hozta, amely éppenséggel a jelenlegi elnök, Jean-Claude Juncker miniszterelnökségi érájához kötődő ügyekre irányította rá a figyelmet. Egy még Juncker EB elnökké választását követően és hivatalba lépése napján kiszivárogtatott dokumentum szerint ugyanis miniszterelnökségének közel két évtizede alatt lehetővé tette, hogy mintegy 340 multi - köztük olyanok, mint az Ikea vagy a Pepsi - az országon Luxembourgon keresztül folyassák át a megtermelt profitjukat - így fizetendő az adójukat 1 százalékra tudták mérsékelni.

Mi az a LuxLeaks

A Luxembourg Leaks, vagy LuxLeaks egy oknyomozó újságírókból álló csoport (ICIJ) gyűjtése. Az ICIJ eredetileg 340, a luxemburgi adóhivatal és a multicégek között kötött titkos adómegállapodás dokumentumait tette közzé 2014. november 5-én, amikor Jean-Claude Juncker hivatalba lépett.

Vége a profittrükközésnek

Az EB javaslatait Pierre Moscovici az adó- és vámügyért felelős biztos mutatta be. A biztos szerint a javaslat alapja nagyon egyszerű: ott kell a profit után adózni, ahol az keletkezett. Ez így egyszerű és átlátható az állampolgárok számára is - tette hozzá. Moscovici kiemelte továbbá a javaslat kidolgozásának indokaként, hogy évente az EU-ban 50-70 milliárd eurónyi pénz veszik el az adóelkerülés miatt.

A javaslatok célja a társaságiadó-kikerülés uniós szinten összehangolt kezelése az OECD által tavaly ősszel kidolgozott globális standardok alapján, a nagyvállalatok agresszív adózási gyakorlatával szembeni hatékony és eredményes küzdelem érdekében.

A javaslatok főbb elemei:

  • jogilag kötelező erejű intézkedések a vállalatok leggyakoribb adókikerülési módszereinek felszámolása érdekében;
  • tagállamoknak szóló ajánlás az adóegyezményekkel kapcsolatos visszaélések megelőzéséről;
  • tagállamoknak szóló javaslat az EU területén működő multinacionális vállalatokkal kapcsolatos adóügyi információk megosztásáról;
  • fellépések a jó adóügyi kormányzás nemzetközi előmozdítása érdekében;
  • új uniós eljárás a szabályokat be nem tartó harmadik országok jegyzékbe vételére.

A bizottság szerint ezen intézkedések együttesen megakadályozzák az agresszív adótervezést, fokozzák a tagállamok közötti átláthatóságot és tisztességesebb versenyt biztosítanak az egységes piac minden üzleti szereplője számára.

A biztos továbbá hangsúlyozta: a javaslat nem jelent javasolt minimum adószintet a tagállamok számára. A tagállamok továbbra is saját maguk határozhatják meg a társasági adó szintjét, mindaddig, míg az megfelel a fair adózás feltételeinek.

Három pillér

A csomag három fő pillérén alapul.

1. Az eredményes adóztatás biztosítása az EU-n belül

A társasági adózás alapelve, hogy a vállalatoknak nyereségük keletkezésének helyén kell adót fizetniük. A csomag konkrét javaslatokkal segíti a tagállamokat a fenti elv érvényesítésében.

Az EB egy jogilag kötelező erejű intézkedéseket magában foglaló adóelkerülés elleni irányelvet javasol, amely kezelné a társasági adó kikerülésének néhány legjellemzőbb módszerét. Az adóegyezményekkel kapcsolatos bizottsági ajánlás tanácsokat fogalmaz meg a tagállamok számára az adóegyezményekkel kapcsolatos visszaélésekkel szembeni védekezés legjobb, uniós joggal összeegyeztethető módjairól.

2. Az adózás átláthatóságának javítása

Az átláthatóság elengedhetetlen a nagyvállalatok agresszív adótervezési gyakorlatának felderítése és a tisztességes adóverseny biztosítása érdekében. A csomag célja a vállalatok által fizetett adók átláthatóságának javítása a közigazgatási együttműködési irányelv felülvizsgálata révén.

A javasolt szabályok értelmében az egyes országok nemzeti hatóságai megosztják egymással a multinacionális vállalatok tevékenységével kapcsolatos adóügyi információkat, hogy valamennyi tagállam rendelkezzen az adókikerülési kockázatok észleléséhez és adóügyi ellenőrzéseik célzottabb lefolytatásához szükséges kulcsfontosságú információkkal.

A bizottság jelenleg külön vizsgálja az országonkénti nyilvános jelentéstétel kérdését is - derül ki a testület közleményéből.

3. Egyenlő versenyfeltételek biztosítása

Az adókikerülés és a káros adóverseny megelőzése érdekében az EU határain túlnyúló lépéseket kell tenni. A bizottság szerint fontos, hogy az EU nemzetközi partnerei lépést tartsanak a tagállamok törekvéseivel az új globális adózási átláthatósági normák és a tisztességes adóverseny megvalósítása területén. Ennek érdekében a bizottság szerint a fejlődő országokat is be kell vonni a nemzetközi jó adóügyi kormányzási hálózatba.

A következő lépések

A bizottság a csomagban szereplő két jogalkotási javaslatot először az Európai Parlament (EP) elé terjeszti konzultációra, majd jóváhagyás céljából az Európai Tanács (EiT) elé kerül. Az EiT-nek és az EP-nek a javaslatot jóvá kell hagynia, a tagállamoknak pedig adóegyezményeik felülvizsgálata során követniük kell az adóegyezményekkel kapcsolatos ajánlást is. A tagállamoknak ezen kívül hivatalosan meg kell egyezniük az új külügyi stratégiáról, és el kell dönteniük, hogy az Európai Parlament általi jóváhagyást követően miként lehet azt leggyorsabban átültetni a gyakorlatba.