A cikk szerzője Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, valamint munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa
Az előző öt évben jelentős előrelépést értünk el az ún. "szociális Európa" megvalósítása terén. A munkanélküliség alacsonyabb, mint valaha, könnyebben és méltányosabb feltételekkel lehet külföldön élni és dolgozni, az apák pedig a jövőben már egész Európában élvezhetik a fizetett apasági szabadság örömeit. A fogyatékossággal élők rendelkezésére könnyebben hozzáférhető termékek és szolgáltatások állnak, amelyek segítségével korlátok nélkül vehetnek részt a társadalom életében és a munkában. Európának számos területen kézzelfogható eredményeket sikerült elérnie.
De vajon képesek leszünk-e a jövőben is a fejlődésre? Átalakulóban van a világunk: a technológia soha nem látott ütemben fejlődik, és a globalizáció is egyre több területen érezteti a hatását. Az európaiak általában véve boldognak vallják magukat, és elégedettek az életükkel. Mikor azonban a jövőjükről kérdezzük őket, a munkahelyük, nyugdíjuk és gyermekeik jövője feletti aggodalmuknak adnak hangot.
Hogy szerintünk mi segíthet a saját kezünkbe venni a jövőnket? A szociális jogok európai pillére. Az Európai Unió volt az első olyan nemzetközi szervezet a világon, amely - ezzel a pillérrel - menetrendet dolgozott ki a munka jövőjére vonatkozóan. Ezzel új és bátor kezdeményezések indításához teremtett alapot.
Társadalmaink és gazdaságaink jövője szempontjából egyre meghatározóbb tényezőnek bizonyulnak a készségek. Vannak már például pizza készítésére is képes robotok. Ezek a gépek azonban teljes mértékben nem tudják helyettesíteni az embereket. Az embereknek viszont szert kell tenniük olyan digitális készségekre, amelyek a robotok használatához szükségesek. És olyan emberekre is szükség lesz, akik megtervezik, megépítik és karbantartják ezeket a robotokat.
Mi egy olyan programot indítottunk útnak, amely a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő készségekkel vértezi fel az embereket, hogy ezáltal teljes és sikeres életet élhessenek. Új készségek elsajátítására való képességünk nem csak ezen, hanem az élet egyéb területein is nélkülözhetetlen. A munka jövője ugyanis nem csupán a digitális változásokról szól, hanem gazdaságunk környezetbaráttá tételéről, a globális értékláncokról és a demográfiai változásokról is, különösen az elöregedés problémájáról.
Rugalmasság bizonytalanság és kiszolgáltatottság helyett
A munka új világa változatosabb munkavállalási és karrierformákat hozott magával. Egyetlen "egész életre szóló" állás helyett a mai munkavállalók pályafutásuk során akár tízszer is munkahelyet váltanak. Ahelyett, hogy egy irodában dolgoznának a főnökük beosztottjaként, egy mobilalkalmazáson vagy egy internetes platformon keresztül végzik munkájukat, rugalmas időbeosztásban. Jelenlegi szabályaink nem ilyen munkakörülményekhez íródtak, ezért frissítésre szorulnak, hogy a rugalmasság - bizonytalanság és kiszolgáltatottság helyett - növekedéshez és munkahelyteremtéshez vezessen.
Rugalmas munkavállalók milliói nem tudják, mikortól érvényes a szerződésük, vagy van-e egyáltalán próbaidejük. Gyakran csak vasárnap kapják meg a következő heti munkabeosztásukat. Ezért mi új szabályokat vezettünk be az ilyen gyakorlatok megszüntetésére.
Ráadásul ma már az sem biztos, hogy ha valaki dolgozik, akkor szociális védelemben részesül, és betegség, baleset esetén vagy idős korában biztosítotti státuszt élvez. A pillér kihirdetését követően az uniós országok vállalták annak biztosítását, hogy a lehető legtöbb ember biztosítási fedezetet és különféle jogosultságokat szerezhessen járulékfizetés ellenében. Ezen és egyéb intézkedéseink révén szavainkat valós tettekre váltottuk. A pillér ígéreteinek teljesítésével az Európai Unió mára hatékony védelmet nyújt az új szociális problémákkal szemben.
Biztos iránytű a folytatáshoz
Az én biztosi megbízatásom hamarosan a végéhez ér, és az európai választások döntenek majd arról, kihez kerül az európai hajó kormányrúdja a jövőben. A pillér azonban biztos iránytűként szolgál a folytatáshoz. Ráadásul már egy stabil szabályrendszerrel is rendelkezünk, amely egész Európában érvényes. Még nincs azonban mindenki tisztában a jogaival, például a hátrányos megkülönböztetést illetően. Ezért indítottunk útnak egy figyelemfelkeltő programot, amely szeretné tudatosítani az emberekben, hogy az uniós jog védelmet nyújt számukra az életkoron, nemen, fogyatékosságon, etnikai vagy faji származáson, vallási vagy egyéb meggyőződésen, illetve szexuális irányultságon alapuló munkahelyi megkülönböztetéssel szemben.
Az akadálymentesítési irányelv révén elértük, hogy a fogyatékossággal élő személyek Unió-szerte könnyebben hozzáférjenek számos alapvető termékhez és szolgáltatáshoz. A foglalkoztatás terén ugyanakkor számottevő különbségek mutatkoznak az uniós tagállamok között. Magyarország egyike azoknak a tagállamoknak, ahol a legnagyobb a foglalkoztatási szakadék a fogyatékossággal, illetve az a nélkül élő személyek között. Az Európai Bizottság találkozni fog a magyar munkaadókkal Budapesten, hogy megvitassa velük tapasztalataikat és az észszerű alkalmazkodással kapcsolatos nehézségeiket. A fogyatékossággal élők helyzetéhez való észszerű alkalmazkodás ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy az ilyen személyek munkát vállalhassanak, ezért az uniós jogszabályok kötelezettségeket írnak elő a munkaadók számára.
Ettől függetlenül még sok a tennivaló annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők egyenlő esélyekkel lehessenek jelen a munka világában. Az új figyelemfelkeltő program annak bemutatására is hivatott, hogy néha elég egy olyan egyszerű technikai vagy szociális megoldás, mint egy rámpa vagy egy képernyőnagyító alkalmazás ahhoz, hogy egy fogyatékossággal élő személy a munkaerőpiacra lépjen és ott megállja a helyét.
A szavak tettekre váltása egyben olyan lépések megtételét is jelenti, amelyek egy egyenlő esélyeken alapuló, méltányosabb társadalom megteremtéséhez vezetnek. Európának - a maga sokszínűségében - rengeteg oka van az ünneplésre, de legalább annyi harcot is meg kell még vívnia.