Az évtized végére világszerte több mint 85 millió betöltetlen álláshelyre lehet számítani, ami a megfelelően képzett munkavállalók hiányából fakad – véli Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója. Szerinte nem a robotok térnyerése, hanem

a demográfiai változások és a szakképzet, elérhető munkaerő hiánya jelentik a legnagyobb kihívást, amit szinte minden vállalat megérez majd Magyarországon is

–olvasható HRPortal.hu-n. 

A helyzet kezelésében a HR-szolgáltatók fontos szerepet tölthetnek be képzések és készségfejlesztési programok szervezésével.

A mesterséges intelligencia (AI) terjedése pozitív változásokat hozhat a munka világában, hiszen az automatizáció révén a dolgozók nagyobb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhatnak. Bár bizonyos munkakörök megszűnhetnek, új lehetőségek is létrejönnek.

Az IBM kutatása szerint 2027-re a munkával kapcsolatos készségek 44 százaléka átalakulhat, ezért mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak érdemes erre felkészülniük. A vállalatok az AI-t várhatóan egyre szervezettebben alkalmazzák, például adatfeldolgozó rendszerek kialakításával.

A munkaerőhiány, a mesterséges intelligencia térnyerése mellett a harmadik meghatározó trend a munkaerőpiacon az emberközpontú kultúra erősödése.

A cégek egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalói élményre, hogy vonzóbb munkahelyeket teremtsenek és motiváltabbá tegyék a dolgozóikat. Ez magában foglalja az ún. hiperperszonalizációt is, amely az AI és a prediktív elemzések segítségével személyre szabott megoldásokat kínál minden egyes munkavállalónak, például karrier- és képzési ajánlások vagy testreszabott juttatások formájában.

Az AI térnyerése mellett az emberi értékek kiemelése nem ellentmondás, hanem kiegészítő folyamat.

A digitalizáció korában a munkáltatók számára kulcsfontosságúvá válik, hogy a technológiai fejlesztések mellett a munkavállalók szükségleteire is odafigyeljenek, hiszen ez biztosíthatja a hosszú távú munkaerő-megtartást és a hatékony működést.